„Idő” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Changed png version of Unvierse expansion picture to SVG (GlobalReplace v0.6.5) |
2 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta2) |
||
238. sor:
[[Isaac Newton|Newton]] abszolút-tér és -idő (Newtoni Idő) értelmével ellentétben, [[Immanuel Kant|Kant]] a '''Tiszta ész kritikája''' című munkájában az időt a térhez hasonlóan, tapasztalattól függetlenül érzékelhetőnek (Kanti Idő) írta le. Szerinte sem a tér, sem az idő nem valóság mint az anyag, hanem mindkettő a megfigyelő egy, az alany tapasztalatainak értelmezéséhez szükséges eszmei szerkezet része. A térbeli mérések a tárgyak fizikai távolságát, míg az idő mérésével az események időbeli távolságát határozzuk meg. Kant filozófiájában az idő nem egy fogalom, hanem egyfajta ''a priori intuíció''. Az idő se nem végtelen, se nem véges, minthogy az csupán saját intuíciónk egy formája. A dolgok sem időben, sem térben nem léteznek magukban. Ha összevetjük az idő fogalmát benyomásainkkal, megállapíthatjuk, hogy az idő néha elillan, máskor szünetelni látszik, néha világosnak, máskor homályosnak érezzük.
[[Gottfried Wilhelm Leibniz|Leibniz]] is ehhez hasonlóan az időt és teret az események közötti kölcsön-viszonyok leírására szolgáló fogalmi szerkezetnek gondolta és azt írta, hogy [https://web.archive.org/web/20140912103211/http://www.kirjasto.sci.fi/leibnitz.htm ''„Én a teret valami viszonylatnak tartom, mint amilyen az idő.”'']. Szerinte a tér és idő valóságként kezelt ideális viszonyok. Annyiban tényleg valóságosak, amennyiben az anyagi különbségeket szimbolizálják, de illúziók, amennyiben 1) a tér vagy idő magában lévő dologként értelmezett, vagy 2) a tér- és időbeli viszonyok az anyaghoz képest redukálhatatlan lényegként értelmezettek, vagy 3) a kiterjedés, vagy tartam valóságként, vagy ha csak az anyag alapvető tulajdonságaként is értelmezett [http://www.iep.utm.edu/l/leib-met.htm#H7]. A Newton és Leibniz nézetei közötti eltérések a híres [http://www.bun.kyoto-u.ac.jp/~suchii/leibniz-clarke.html Leibniz-Clarke levelezésben] éleződtek ki.
Az [[egzisztencializmus]] központi témája a lét és idő viszonyának kérdése. A [[Lét és idő]] szerzője [[Martin Heidegger|Heidegger]] sajátos új értelmet ajánlott az idő fogalmára. Szerinte a filozófia hagyománya az időt -hibásan- az örökkévalóság mozgatható képének tartja. Kimutatta, hogy ez a nézet csak az örökkévalóságból tekintve értelmezhető, s mivel az ember nem tapasztalhatja az örökkévalóságot, s nem tekintheti a világot onnan, az idő jelenségét is csak saját halandó és véges helyzetéből értelmezheti. A filozófia hagyományaival ellentétben, Heidegger szerint az idő saját lényegének értelmét nem az örökkévalóságban, hanem a halálban találja meg [http://www.inaplo.hu/nv/200203/15.html]. Nézeteit [[Emmanuel Lévinas]] és [[Maurice Blanchot]] is vitatta.
393. sor:
* [http://mek.oszk.hu/04100/04187/04187.htm Szent Ágoston: ''Vallomások'' – magyarul]
* [http://members.tripod.com/~gravitee/definitions.htm Newton: ''Principia'' - SCHOLIUM.]
* [https://web.archive.org/web/20140912103211/http://www.kirjasto.sci.fi/leibnitz.htm Leibnitz: „Én a teret valami viszonylatnak tartom, mint amilyen az idő.”]
* [http://www.iep.utm.edu/l/leib-met.htm#H7 Leibnitz: Az abszolút ellenében]
* [http://www.bun.kyoto-u.ac.jp/~suchii/leibniz-clarke.html Leibniz-Clarke levelezés]
| |||