„III. Károly magyar király” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
66. sor:
II. Károly halálos ágyán [[XIV. Lajos francia király]] unokáját, [[V. Fülöp spanyol király|Anjou Fülöpöt]] nevezte ki utódjául. Ez nemcsak az osztrák Habsburgok, hanem számos egyéb európai hatalom érdekét is sértette és [[spanyol örökösödési háború|háborúhoz]] vezetett. [[Nagy-Britannia]] és [[Hollandia]] [[Franciaország]] megerősödésétől tartva a Habsburg-dinasztiát támogatták. Károly 1703-ban spanyol királlyá kiáltatta ki magát és 1704-ben a Spanyol Királyságba utazott. Trónigényét elsősorban [[Katalónia|Katalóniában]] és [[Aragónia|Aragóniában]] támogatták. Károly Spanyolországban maradt és itt is kötött házasságot 1708-ban [[Erzsébet Krisztina magyar királyné|Erzsébet Krisztina braunschweig-wolfenbütteli hercegnő]]vel.<ref name="Rubicon" />
 
[[I. József magyar király|József főherceg]], akit időközben apja halála miatt I. József néven császárrá választottak, csapataival elfoglalta az itáliai spanyol birtokok és [[Dél-Németalföld|Spanyol-Németalföld]] nagy részét (a mai [[Belgium]]ot). Ez jelentősen megerősítette Károly helyzetét, azonban 1711-ben váratlan fordulat következett be. A fiúörökössel nem rendelkező József váratlan halála után Károlyt [[október]]ben VI. Károly néven [[Nyugati császárok listája|német-római császárrá]] választották, és december 22-én [[Frankfurt am Main|Majna-Frankfurtban]] meg is koronázták. Károly így ismét egyesíthette volna a Habsburg területeket, amely viszont nem állt brit és holland szövetségeseinek érdekébenésérdekében és így az [[1714]]-es [[rastatti béke|rastatti békében]] mégis le kellett mondania Spanyolországról. Ennek fejében viszont a spanyol örökségből megtarthatta [[Dél-Németalföld]]et (a mai Belgiumot), [[Nápoly]]t, [[Szardínia (Olaszország)|Szardíniát]].<ref name="Rubicon" />
[[Fájl:III Karoly koronazasa.jpg|thumb|III. Károly magyar koronázása]]