„Lviv” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
53. sor:
A kérések csak [[1861]] után kerülnek meghallgatásra. [[1867]]-ben alakul meg Galícia önálló országgyűlése, a ''Sejm Krajowy.'' Galícia a volt Lengyelország egyetlen viszonylagos kulturális és politikai függetlenséggel bíró területe, miközben Ukrajna kulturális központja is maradt.
Az [[első világháború]] során az orosz hadsereg [[1914]]-ben elfoglalja a várost, majd a császári seregek visszaszerzik. [[1918]]. [[november 1.|november 1-jén]] itt kiáltják ki a független ''Nyugat-Ukrajnai Köztársaságot,'' amelynek egyben fővárosául is szolgál. Ezt követően komoly harcokra kerül sor a terület hovatartozását illetően. Sok kamasz segítette a lengyeleket, akiket később lwówi sasfiókáknak neveztek el.<ref>[https://mult-kor.hu/a-lwowi-sasfiokak-kamasz-gerillak-is-kuzdttek-azert-hogy-lemberg-lengyelorszaghoz-keruljn-20180730 A „lwówi sasfiókák”: kamasz gerillák is küzdöttek azért, hogy Lemberg Lengyelországhoz kerüljön]</ref> Az ukránokkal, majd a szovjetekkel megküzdő lengyelek végül a ''rigai békében'' állapodnak meg arról, hogy a terület ''Lwów vajdaság'' néven a továbbiakban Lengyelország részét képezi, ahol a város fontos tudományos és kulturális központtá válik.
[[1939]]. [[szeptember 12.|szeptember 12-én]] a német hadsereg lerohanja a várost, de [[szeptember 17.|szeptember 17-én]] a [[Molotov–Ribbentrop-paktum]] értelmében az Ukrán SZSZK részeként Lviv és környéke is a [[Szovjetunió]]hoz kerül. [[1941]]. [[június 22.|június 22-én]] a németek ismét megszállják, és egészen [[1944]]. [[július 23.|július 23-áig]] birtokolják. Közben Lviv népes zsidó lakosságát a németek [[gettó]]ba gyűjtik és Lengyelország különböző [[koncentrációs tábor]]aiba deportálják.
| |||