„Betelgeuze” változatai közötti eltérés

[[Deklináció (csillagászat)|Deklinációja]] alapján körülbelül 7,5 fok távolságban van északra az [[égi EgyenlítőtőlEgyenlítő]]től, így a [[Déli-sark]] környéke (déli szélesség 82,5 foktól délre eső területek) kivételével az egész [[Föld]]ről megfigyelhető. Közepes északi szélességekről nézve a csillagkép bal felső, déli szélességekről megfigyelve a jobb alsó csillaga. A csillag könnyűszerrel felismerhető vöröses fényéről. Januártól a keleti égbolton kel fel, közvetlenül naplemente után, az esti [[szürkület]]ben már megjelenik, szeptember közepétől március közepéig gyakorlatilag a Föld minden lakott területén látható. Május első napjaiban még felkereshető a nyugati égbolton, közvetlenül napnyugta után. Május és július közepe között nem látható, mert ilyenkor halad a Nap a szomszédos [[ekliptika]]i csillagképekben ([[Bika csillagkép|Bika]], [[Ikrek csillagkép|Ikrek]]), de július második felében már kereshető a hajnali szürkületben a keleti horizont fölött. Fényessége alapján a nyolcadik legfényesebb csillag, viszont mivel változócsillag, néha a Procyon fényerejénél is erősebb, ilyenkor tehát ez a hetedik legfényesebb látható csillag, olykor még a csillagkép legfényesebb csillagánál, a Rigelnél is fényesebb, tehát ilyenkor ez a csillagkép legfényesebb csillaga. Hatalmas méretű csillag, képzeletben a Nap helyére helyezve egészen a külső bolygók pályájáig elérne, talán csak a [[Pluto (törpebolygó)|Plútót]] nem nyelné el. Vörös színe alacsony felszíni hőmérsékletének is köszönhető. Mivel nincs ismert kísérője, ezért tömegét csak megbecsülni tudjuk, de annyi bizonyosnak látszik, hogy sűrűsége, különösen a külső rétegekben, meglehetősen alacsony. Anyagának egy részét elvesztette, és ez kitörések formájában a mai napig, visszatérően jelentkezik.