„Mahmud Barzanji kurd király” változatai közötti eltérés

t
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
a (kategória rendezés)
(t)
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
 
== Visszatérése és a második forradalom ==
Amíg Mahmud Indiában tartózkodott a frissen megalakult Török Köztársaság nagy hasznot húzott a kurd régiók anarchiájából, és további területeket ragadott el. A Görögország elleni sikeres háború után [[Kemal Atatürk]]  már Irak és Moszul elfoglalását tervezte. Mahmud visszatérésével együtt a britek is erősíteni észak-iraki pozíciójukat a török veszély miatt. Ezalatt Mahmud öccse volt a kormányzó, akire a britek nagyobb nyomást tudtak gyakorolni, így nem kelletkellett tartaniuk egy újabb forradalomtól.
 
Sir Percy Cox irak katonai vezetője és  [[Winston Churchill (miniszterelnök)|Winston Churchill]], megegyeztek, hogy hazaengedik Mahmudot aki hazaköltözött Irak északi vidékére. Ennek következtében Nagy-Britannia nagyobb befolyással bírt a területen. Cox és Mahmud között később vita támadt a régió helyzetét követően. Cox a brit befolyás erősítését, míg Mahmud hatalmának visszaszerzését kívánta. Cox félelme valódi volt, mivel tartott egy forradalom kitörésétől, amit Mahmud vezetne. Emellett fontos tényező volt a déli, arab régiók stabilitásának megőrzése. A kurdok álma egy független államról némiképp letettek, mivel ők is tartottak a törökök túlzott befolyásától.  A sejk visszahívása volt az egyedüli békés eset a régióban.
 
Cox beleegyezett, hogy visszahozza a sejket,aki kormányzó lett Kurdisztán déli részén. 1922 december 20-án, Cox is elfogadta a közös angol-iraki nyilatkozatot, amely lehetővé tette egy kurd kormány és egy alkotmány létrehozását, valamint megállapították a mandátumterület határait. Cox még így is bizonytalannak nevezte a területet, mivel sok kurd, szeparatista csoport működött itt.  Hazatérése után Mahmud tovább folytatta az önálló kurd állam szervezését. 1922 végén ismét kikiáltották Kurdisztán függetlenségét. Cox csak  1923-ban, ébredt rá a helyzet súlyosságára,  a kormány el is utasította a függetlenséget és azonnal támadást indított a kurdok ellen.  Ismét Mahmudot választották királlyá, aki 1924-ig hivatalosan, 1932-ig már csak névlegesen volt kurd király. Az utolsó felkelés leverése után el kellet hagynia szülőföldjét.
 
== Halála és emlékezete ==