„Kos csillagkép” változatai közötti eltérés

A csillagkép területén [[április]] közepétől [[május]] közepéig halad át a [[Nap]]. Május végétől a hajnali [[szürkület]]ben már kereshető a [[kelet]]i [[horizont]] közelében két jellegzetes csillaga, az α és a β Arietis, amelyek nem messze találhatók a [[Pegasus csillagkép]] jellegzetes négyszögétől. [[Nyár]] közepén már éjfél után, míg az évszak végére az esti szürkületben kel. Az [[ősz]]i hónapokban, ahogy rövidülnek a nappalok, egyre feltűnőbben látható [[napnyugta]] után. Ilyenkor már éjféltájban delel. A [[tél]]i hónapokban az esti szürkületben már magasan látható, éjfél körül nyugszik. Láthatósága körülbelül [[március]] közepéig tart, ilyenkor még napnyugta után a navigációs [[szürkület]] idején kereshető a nyugati horizonton. [[Deklináció (csillagászat)|Deklinációja]] okán a déli szélesség kb. 60°-tól [[dél]]re levő területek kivételével az egész [[Föld]]ről látható.

Mivel a csillagképet érinti az [[ekliptika]], területén esetenként a [[Naprendszer]] [[bolygó]]i megjelenhetnek „plusz csillagként”, de a [[Hold]] is előfordulhat a csillagképben, a telihold körülbelül [[november]]ben, az első negyed [[február]]ban, az újhold májusban, amikor a Nap is érinti a csillagképet, az utolsó negyed pedig [[augusztus]]ban található a csillagkép területén.

== Csillagok ==

* [[Alfa Arietis|α Arietis]]- ''Hamal'' ([[arab nyelv|arabul]]: birka), néha ''Elnathnak'' (arabul: "a szarvával öklelő"<ref>Joachim Herrmann: Csillagok, Magyar Könyvklub, Budapest [[1997]], Természetkalauz sorozat</ref> vagy "a szarvnak ütköző"<ref>{{Shcs}}</ref>) is nevezik, ez utóbbi egyébként a szomszédos [[Bika csillagkép]] bétájának a neve is. 2,01 [[magnitúdó]]jú, [[Csillagászati színképosztályozás|sárga]] [[szín]]ű [[óriáscsillag|óriás]], a távolsága 78 [[fényév]].