„Kódváltás” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1. sor:
A kódváltás egynél több nyelvnek vagy nyelvváltozatnak (összefoglalva: kódnak) a használata egyetlen [[megnyilatkozás (nyelvészet)|megnyilatkozáson,]] beszédeseményen belül. A kontaktusnyelvészetben nincs egyértelmű egyetértés abban, hogy mi számít kódváltásnak és kódváltogatásnak, továbbá egyszavas váltásnak, vagy inkább kölcsönszó használatának.
Létezik mondaton belüli (intraszentenciális) és mondatközti (interszentenciális) kódváltás is<ref>
Auer szerint megkülönböztetünk transzfert és kódváltást: a transzfer során a más nyelvi elem beemelésének helye meghatározott, és meg van adva egy strukturálisan kijelölt pont, ahol a beszélő visszatér az előző kódhoz, kódváltás esetén azonban nincs kivehető visszatérési pont.<ref>{{CitLib |aut=Peter Auer |tit=Bilingual Conversation |ann=1984-01-01 |ser=Pragmatics & Beyond |isbn=9789027225412 |url=https://doi.org/10.1075/pb.v.8 |accd=2018-08-18}}</ref><br />
27. sor:
Peter Auer Németországban élő dél-olasz kisebbségi családokat vizsgált, és a nyelvi váltakozásra/váltogatásra (language alternation) a következő okokat sorolta fel:
Auer egy későbbi tanulmányában a következő konverzációs célokat sorolja fel:
▲· az interakció módjának megváltozása (hivatalos és hétköznapi társalgás)
* idézés (reported speech)
▲· témaváltás
* változás a beszélők elrendeződésében (change in participant constellation)
* "zárójeles" megjegyzés, kommentár (parentheses or side-comments)
▲· szekvenciális kontraszt (pl. megjegyzés a mondandóhoz, vagy a mondandó javítása)
* ismétlés (reiteration)
* a tevékenység típusának megváltozása (change of activity type)
▲· informatív vagy értékelő beszédmód közti váltás, például egy történet elmesélése után
* témaváltás (topic shift)
* szójáték, nyelvi játék, szóvicc, "hangnem" megváltozása (puns, language play, shift of 'key')
▲· nyelvi kompetencia hiánya
* tematizálás, vagy a beszédtéma/kommentár közti határ meghúzása (topicalisation, topic/comment structure).<ref>{{CitLib |aut=Peter Auer |tit=The pragmatics of code-switching: a sequential approach |ann=1995 |isbn=9780511620867 |url=https://doi.org/10.1017/CBO9780511620867.006 |pag=115–135 |accd=2018-08-18}}</ref>
▲· másik nyelvre irányuló preferencia<ref>'''Auer, Peter 1988. A conversation analytic approach to codeswitching and transfer. In: Codeswitching. Anthropological and Sociolinguistic perspectives, eds: Monica Heller. Mouton de Gruyter, Berlin. 187-213.'''</ref>
Myers-Scotton az Afrikában végzett kódváltáskutatásában a kódváltás okainak főként státusorientált és tekintéllyel kapcsolatos jelleget tulajdonít. A következő indokokat sorolja fel:
Lanstyák István a kódváltás funkcióit két csoportra osztja. Felsorolja a kódváltás okait: a kommunikációs helyzet megváltozása, lapszus, kötés („trigger”, általában valamely analóg szó miatt okozva), felidézés. A kódváltás céljaiként a következőket sorolja fel: a kommunikáció hatékonyabbá tétele, a mondanivaló nyomatékosítása, humor, etnikumhoz, csoporthoz való tartozáskifejezése, a beszéd partner nyelvválasztására való hatás, játék a nyelvvle, visszautalás, üzenet minősítése vagy érvényesítése (például az üzenet fontosságának hangsúlyozása a magasabb presztízsű nyelv használata által), stílushatás, saját arculat ápolása, bevésetés, hallgatóság kijelölése/egynyelvű beszélő kizárása a diskurzusból.<ref>
▲· tekintély és műveltségi szint kódolása az üzenetben
▲· a szociális távolság növelése/csökkentése
▲· mások emlékeztetése, hogy sokoldalú személyiség
▲· hangsúly
▲· tiszteletadás vagy behódolás a másik nyelvére áttéréssel
▲· az egyik nyelv nemismerete
▲· egy személy kizárása a társalgásból<ref>'''Scotton, Carol Myers 1988. Codeswitching as indexical of social negotiations. In: Codeswitching. Anthropological and Sociolinguistic perspectives, eds: Monica Heller. Mouton de Gruyter, Berlin. 152-168.'''</ref>
▲Lanstyák István a kódváltás funkcióit két csoportra osztja. Felsorolja a kódváltás okait: a kommunikációs helyzet megváltozása, lapszus, kötés („trigger”, általában valamely analóg szó miatt okozva), felidézés. A kódváltás céljaiként a következőket sorolja fel: a kommunikáció hatékonyabbá tétele, a mondanivaló nyomatékosítása, humor, etnikumhoz, csoporthoz való tartozáskifejezése, a beszéd partner nyelvválasztására való hatás, játék a nyelvvle, visszautalás, üzenet minősítése vagy érvényesítése (például az üzenet fontosságának hangsúlyozása a magasabb presztízsű nyelv használata által), stílushatás, saját arculat ápolása, bevésetés, hallgatóság kijelölése/egynyelvű beszélő kizárása a diskurzusból.<ref>'''Lanstyák István 2000. K otázke striedania kódov (maďarského a slovenského jazyka) v komunite Maďarov na Slovensku. In: Slovo a slovesnost, 61. évfolyam, 1. szám. 1-17. <nowiki>http://sas.ujc.cas.cz/archiv.php?art=3872</nowiki>''' </ref>
A gumperzi kódváltás modell szerint a következő okokat és célokat sorolhatjuk fel:
▲· Hallgatóság kijelölése
▲· Közbevetés vagy töltelékszó
▲· Ismétlés: egy már elhangzott kódot ismétel el a beszélő egy más nyelven, az egyértelműség vagy a nyomaték érdekében
▲· Az üzenet érvényesítése, értékelése: az egyik nyelven elhangzó fő üzenetet a másik nyelven kommentálja, értékítéletet fejez ki, vagy nyomatékot ad neki
▲· Személyesebbé tevés vagy távolítás: egy beszélő az üzenetét személyesebbé vagy személytelenné tudja tenni azzal, hogy egyik vagy másik nyelvet választja. Egy általánosan ismert tényt, ami esetleg számára nem elfogadható, kifejezhet az adott közösség hivatalos nyelvén, amely adott esetben lehet a közösség tagjainak második nyelve<ref>'''John J. Gumperz 1982. Discourse strategies. Cambridge University Press.'''</ref>
== Kódváltás és más nyelvi jelenségek ==
89 ⟶ 82 sor:
* Lanstyák István - A magyar nyelv Szlovákiában, 2000, Osiris-Kalligram Kiadó, Budapest-Pozsony
== Hivatkozások ==
{{Szociolingvisztika}}▼
[[Kategória:Nyelvészet]]
▲<references />{{Szociolingvisztika}}
| |||