„Fadrusz János” változatai közötti eltérés

A mester időközben újabb nagy megbízáshoz jutott. [[Kolozsvár]] városa ugyanis már régóta tervezte egy Mátyás-emlékmű felállítását. A mű elkészítésére kiírt pályázat első díját Fadrusznak ítélték. A szobor a nagy királyt abban a pillanatban ábrázolja, amikor egy vár bástyájáról harci ménjén ülve győztes hadaira tekint. Arcáról erő és fenség sugárzik. A szobor talapzata mellett állnak a fekete sereg vezérei: [[Magyar Balázs (hadvezér)|Magyar Balázs]], [[Kinizsi Pál]], [[Báthori István (erdélyi vajda, 1430–1493)|Báthory István]] és [[Szapolyai István]]<!--- fia, a gyermek Szapolyai János nem lehetett-->. A mű gipszmodelljét [[1900]]-ban bemutatták a [[párizs]]i világkiállításon, ahol a több száz szobor között, a kiváló kortársainak és vetélytársainak, a nemzeti szobrászat megteremtőinek, [[Zala György (szobrász)|Zala György]] és [[Strobl Alajos]] szobrásznűvész műveivel együtt, a kiállítás Grand Prix elismerésével jutalmazták.</ref> Fadrusz Mátyásról mintázott művét is a legnagyobb, Grand Prix elismeréssel jutalmazta-<ref>[http://www.huszadikszazad.hu/1900-szeptember/kultura/a-parisi-kiallitason-kituntetett-magyarok A párisi kiállításon kitüntetett magyarok]</ref><ref>[http://artmagazin.hu/artmagazin_hirek/magyarok_a_vilagfaluban.1917.html?pageid=119 Magyarok a "világfaluban" Magyarország részvétele az 1900-as párizsi világkiállításon]</ref> A szobrot [[1902]] októberében avatták fel fényes ünnepségek közepette. A művészt [[Habsburg–Lotaringiai József Károly főherceg|József főherceg]] [[Osztrák Császári Vaskorona-rend|Vaskorona-renddel]] tüntette ki, a várostól pedig díszpolgárságot és egyetemi doktori címet kapott. Az alkotás Fadrusz művészetének leghíresebb alkotása, egyben munkásságának csúcspontja.