„Budapest” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
490. sor:
Az [[Országház]] a [[Kossuth Lajos tér (Budapest)|Kossuth Lajos téren]] található, mint [[Magyarország]] egyik legismertebb épülete és egyben jelképe. Itt székel a [[Országgyűlés|Magyar Országgyűlés]] és az [[Országgyűlési Könyvtár]], továbbá itt található a [[Szent Korona]] és a többi koronázási jelvény (a [[Koronázási palást|palást]] kivételével). Az építkezés tizenkilenc évig tartott, [[1885]]-ös kezdettel, és [[1904]]-es befejezéssel. Az épületet [[Steindl Imre]] tervezte [[Neogótika|neogótikus]] és [[Eklektika|eklektikus stílusban]]. A téglalap alaprajzú, 17 745 négyzetméterű Országház hossza 268 méter, szélessége 123 méter, magassága pedig a [[millennium]]ra utaló 96 méter. Ezen méretek alapján [[Európa]] második és a világ harmadik legnagyobb [[parlament]]i épülete. Mint a [[Budapest világörökségi helyszínei|Duna-part látképe]] [[1987]] óta része a [[Világörökség|kulturális világörökségnek]].
A [[Budai Várnegyed]] a főváros szívében, az [[Budapest I. kerülete|I. kerületben]] a [[Várhegy (Buda)|várhegyen]] található. A várnegyed Budapest egyik legfőbb kulturális és turisztikai központja. A [[Budavári Palota]] vagy más néven a ''volt királyi palota'' ennek része, és az egyik legjelentősebb épülete. A komplexum már az [[1300-as évek]]től épült, és egészen a [[19. század]]ig folyamatos bővítéseken ment keresztül, így mind a [[reneszánsz]], mind pedig a [[barokk]] és neobarokk stílusjegyek megtalálhatók rajta. A palota volt a [[Magyarország uralkodóinak listája|magyar uralkodók]] székhelye. A 19. század végén olyan építészek dolgoztak a bővítésén, mint [[Ybl Miklós]] és [[Hauszmann Alajos]]. A [[Budapest világörökségi helyszínei|Budai várnegyed]] részeként [[1987]] óta szintén a világörökség részét képezi. A várnegyed egy másik része a [[Szent György tér]].
[[Fájl:House of Terror Museum in Budapest (10890338584).jpg|210px|bélyegkép|bal|A 2002 óta a [[Budapest világörökségi helyszínei|világörökség részét]] képző [[Andrássy út]] és az ott található [[Terror Háza Múzeum]]]]
Az [[Andrássy út]] Budapest leghosszabb 2310 méter hosszú [[sugárút]]ja, amely a [[Budapest VI. kerülete|VI. kerületet]], a Terézvárost szeli át. A sugárút egyik szakaszát a [[Deák Ferenc tér]] és az [[Oktogon]] közti rész jelenti. Ezt az útrészt zártsorú, három-négyemeletes bérpaloták szegélyezik, földszintjükön elegáns [[Kávéház|kávézók]] és üzletek találhatók. Az Andrássy út második szakasza az Oktogon és a [[Kodály körönd]] közötti rész. Az épületek emeleteinek száma csökken, és inkább fasorszerűvé válik. A harmadik szakasz a Kodály körönd és a [[Hősök tere]] közötti rész. Az útszakaszt paloták és villák szegélyezik, több nagykövetség is itt székel. Az Andrássy úton és környezetében olyan épületek találhatók, mint a [[Magyar Állami Operaház]], a volt Balettintézet, az egykori ''Divatcsarnok'' ma [[Divatcsarnok|Párizsi Nagy Áruház]], a [[Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem|Zeneakadémia]], a [[Műcsarnok]], továbbá több múzeum is, mint például a [[Terror Háza Múzeum]], a [[Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum]], a Postamúzeum, a Liszt Ferenc-emlékház, továbbá itt van a „''pesti Broadway''” is a [[Nagymező utca]] környékén. A sugárút alatt halad az [[M1-es metróvonal]]. Az Andrássy út a [[M1-es metróvonal|Millenniumi Földalatti Vasút]]tal és a [[Hősök tere|Hősök tervével]] [[2002]] óta a világörökség részét képezik.<ref
Az [[Erzsébet körút]] a [[Budapest kerületei|budapesti belső kerületeken]] áthaladó [[Nagykörút]] [[Budapest VII. kerülete|VII. kerületi]], [[Budapest VII. kerülete|erzsébetvárosi]] szakasza, amely a [[Blaha Lujza tér]]től a [[Király utca (Budapest)|Király utcáig]] húzódik 764 méter hosszan. Ez Erzsébetváros fő közlekedési útvonala, egyben kiskereskedelmi zónája a két oldalán sorakozó üzletek, vendéglátó-ipari egységek révén. Az Erzsébet körutat merőlegesen átszelő fontosabb utcák a Blaha Lujza tér felől haladva, a [[Dohány utca]], a [[Wesselényi utca]], a Dob utca és a [[Király utca (Budapest)|Király utca]]. A körutat az [[1880-as évek]]ben alakították ki, ekkor épültek az első házak is. Az [[1890-es évek]]re már teljesen beépült, legnagyobb részében [[Eklektika|eklektikus stílusú]] épületekkel (pl. [[Anker-palota]]). Ettől az időtől az Erzsébet körút a főváros kulturális életének egyik jelentős színhelyévé vált, egészen a [[Második világháború|II. világháborúig]]. Napjainkban forgalmas közlekedési útvonalként a legjelentősebb, de üzleteinek és [[kávéház]]ainak köszönhetően sétaútként is népszerű. Jeles épületei közül a legjelentősebbek a [[New York-palota]], a [[Madách Színház]] és az egykori Royal Szálló, ami ma ''Corinthia Grand Hotel Royal'' néven luxusszálloda.
| |||