Wikipédia

„Mátyás király emlékmű (Kolozsvár)” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
116. sor:
{{fő|Moldvabányai csata|III. István moldvai fejedelem}}
[[Kép:Stefan cel Mare (2004).jpg|balra|bélyegkép|''[[III. István moldvai fejedelem|Stefan cel Mare]]'' azaz „Nagy” István moldvai vajda, Mathis Rex legyőzője román bélyegen (2004)]]
Az emlékmű különböző értelmezésének a történelmi hátterét az adta, hogy Moldva történetében a legdicsőségesebb korszak [[III. István moldvai fejedelem]] uralkodása volt, akit a kortársak is a „Nagy” [[epitheton ornans]]sal, díszes eposzi jelzővel illettek.<ref>[http://mek.oszk.hu/00000/00060/html/071/pc007185.html#1 Moldva]</ref> István vajda trónra léptekor [[Moldva]] egyaránt függött a [[Litván Nagyfejedelemség]]től és a [[Magyar Királyság]]tól is, az [[Oszmán Birodalom|oszmán szultán]]nak pedig adót fizetett.<ref>[https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/OMMonarchia-az-osztrak-magyar-monarchia-irasban-es-kepben-1/bukovina-7AED/bukovina-tortenete-7B62/az-egyesules-elott-1775-ig-onciul-domotortol-forditotta-acsady-ignacz-7B63/ostortenet-7B66/ Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - BukovinaBukovina története. - Az egyesülés előtt 1775-ig Onciul Dömötörtől, fordította Acsády Ignácz - Őstörténet.]</ref> 1467-ben főként Mátyás pénzügyi reformjai és a növekvő adóterhek miatt kitört főúri adólázadás<ref>[https://ado.hu/ado/matyas-kiraly-kegyetlenul-adoztatott-2-resz/ Mátyás király kegyetlenül adóztatott – 2. rész]</ref> elfojtására Mátyás Erdélybe vonult<ref>[https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Banlaky-banlaky-jozsef-a-magyar-nemzet-hadtortenelme-2/11-a-hunyadiak-kora-hunyadi-matyas-14581490-1D23/hunyadi-maskep-hollos-matyas-kiraly-hadjaratai-1458-tol-1488-ig-1D24/16-az-1467-evi-moldvai-hadjarat-1E3B/ Bánlaky József: A magyar nemzet hadtörténelme Az 1467. évi moldvai hadjárat.]</ref> és [[Antonio Bonfini|Bonfini]] híradása szerint ''„táborát Valahia ama része felé indította, melyet most Moldvának nevezünk. Itt István vajda uralkodott. A magyar király hatalma alatt lévén, évi adót fizetni és parancsait teljesíteni tartozott…”.''<ref>[http://mek.oszk.hu/10600/10604/10604.htm Antonio Bonfini: Mátyás Király]</ref> Az erdélyi nemesek a [[kolozsmonostor]]i találkozójukon 1467. augusztus 18-án kötöttek szövetséget Mátyás ellen.<ref>[http://erdelyimuzeumfolyoirat.adatbank.transindex.ro/pdf/EM-2005-3-4_008.pdf Nógrády Árpád: A lázadás ára ]</ref> A lázadás kapcsán Mátyás az addigi vazallusa, a moldvai vajda ellen is hadjáratot indított. Az [[Ojtozi-szoros]]ban azonban a magyarokat torlaszok és lengyel zsoldosok fogadták, akik azonban nem tudták megakadályozni Mátyás átkelését. A román történészek szerint ekkor [[III. István moldvai fejedelem]] (''Ștefan cel Mare'') a [[Moldva|Moldvai Fejedelemség]] első fővárosánál, a [[moldvabányai csata|moldvabányai csatában]] legyőzte Mátyás seregét, amelyet [[Jiskra János]], [[Magyar Balázs (hadvezér)|Magyar Balázs]] és [[Kinizsi Pál]] vezetett.<ref>[http://www.3szek.ro/load/cikk/36970/matyas_%E2%80%9Eroman_kiraly%E2%80%9D_es_a_%E2%80%9Eroman_vezerek%E2%80%9D_2 Mátyás „román király” és a „román vezérek”]</ref> István vajda a zsákmányolt zászlókat és a hátrahagyott értékeket elküldte a lengyel királynak diadala bizonyítékául. A hadjárat során Mátyás is jelentős számú moldvai zászlót zsákmányolt, ezeket a [[Mátyás-templom|budavári Nagyboldogasszony templomban]] helyezték el<ref>[http://budapestcity.org/05-templomok/01/Matyas-templom/index-hu.htm Mátyás-templom]</ref>. A lázadó moldvai sereget a pirruszi győzelmük után visszaszorították. Mátyást is megsebesítette a hátán egy nyílvessző, melynek hegye még négy évig kínozta a testét. Krónikájában [[Thuróczi János]] is és [[Pietro Ranzano]] humanista történetíró is ír művében arról, hogy Mátyás király Moldvából a győzelem emlékére sok zászlót vitt magával Budára.<ref>[http://acta.bibl.u-szeged.hu/50260/1/kolozsszeged_muvtort_037.pdf Thuróczy és Bonfini krónikájának összehasonlítása Zsigmondtól Mátyásig 79. oldal]</ref> [[Antonio Bonfini]] azonban erről az eseményről nem ír. ''De rege Mathia'' című művében annyit ír „''A lázadó valahok súlyosan meglakoltak, mert valamennyiöket lemészárolták. Midőn felvirradt, hétezer valah halottat számláltak össze. Ezerkétszáz magyar esett el, a többi nagyrészt megsebesült.''… ''hátgerincéhez közel egy geta nyíl eltalálta magát a királyt is''”. Mátyás sebesülése és a veszteségek miatt, a magyar sereg kivonult Moldvából, a király a [[Kárpátok]]on keresztül, hordszéken tette meg a visszautat [[Buda (történelmi település)|Budára]]. A vajda kegyelmet kérő és meghódolását bejelentő követséget küldött Mátyáshoz. 1467 után Mátyás már nem is próbálkozott többet III. István katonai leigázásával, sőt katonailag segítette 1471–76-ban a [[Moldvai–török háború (1471–76)|moldvai–török háború]] során. Zrínyi szerint: „Mátyásnak hirtelen volt haragja, de gyors a kegyelme”. [[Bánlaky József]] ''A magyar nemzet hadtörténelme'' című művében megjegyzi, hogy a győzelmet mindkét fél magának tulajdonította, amire nézve az egykorú történetírók nézete is megoszlik.
 
Az 1467. évi moldvai hadjárat.]</ref> és [[Antonio Bonfini|Bonfini]] híradása szerint ''„táborát Valahia ama része felé indította, melyet most Moldvának nevezünk. Itt István vajda uralkodott. A magyar király hatalma alatt lévén, évi adót fizetni és parancsait teljesíteni tartozott…”.''<ref>[http://mek.oszk.hu/10600/10604/10604.htm Antonio Bonfini: Mátyás Király]</ref> Az erdélyi nemesek a [[kolozsmonostor]]i találkozójukon 1467. augusztus 18-án kötöttek szövetséget Mátyás ellen.<ref>[http://erdelyimuzeumfolyoirat.adatbank.transindex.ro/pdf/EM-2005-3-4_008.pdf Nógrády Árpád: A lázadás ára ]</ref> A lázadás kapcsán Mátyás az addigi vazallusa, a moldvai vajda ellen is hadjáratot indított. Az [[Ojtozi-szoros]]ban azonban a magyarokat torlaszok és lengyel zsoldosok fogadták, akik azonban nem tudták megakadályozni Mátyás átkelését. A román történészek szerint ekkor [[III. István moldvai fejedelem]] (''Ștefan cel Mare'') a [[Moldva|Moldvai Fejedelemség]] első fővárosánál, a [[moldvabányai csata|moldvabányai csatában]] legyőzte Mátyás seregét, amelyet [[Jiskra János]], [[Magyar Balázs (hadvezér)|Magyar Balázs]] és [[Kinizsi Pál]] vezetett.<ref>[http://www.3szek.ro/load/cikk/36970/matyas_%E2%80%9Eroman_kiraly%E2%80%9D_es_a_%E2%80%9Eroman_vezerek%E2%80%9D_2 Mátyás „román király” és a „román vezérek”]</ref> István vajda a zsákmányolt zászlókat és a hátrahagyott értékeket elküldte a lengyel királynak diadala bizonyítékául. A hadjárat során Mátyás is jelentős számú moldvai zászlót zsákmányolt, ezeket a [[Mátyás-templom|budavári Nagyboldogasszony templomban]] helyezték el<ref>[http://budapestcity.org/05-templomok/01/Matyas-templom/index-hu.htm Mátyás-templom]</ref>. A lázadó moldvai sereget a pirruszi győzelmük után visszaszorították. Mátyást is megsebesítette a hátán egy nyílvessző, melynek hegye még négy évig kínozta a testét. Krónikájában [[Thuróczi János]] is és [[Pietro Ranzano]] humanista történetíró is ír művében arról, hogy Mátyás király Moldvából a győzelem emlékére sok zászlót vitt magával Budára.<ref>[http://acta.bibl.u-szeged.hu/50260/1/kolozsszeged_muvtort_037.pdf Thuróczy és Bonfini krónikájának összehasonlítása Zsigmondtól Mátyásig 79. oldal]</ref> [[Antonio Bonfini]] azonban erről az eseményről nem ír. ''De rege Mathia'' című művében annyit ír „''A lázadó valahok súlyosan meglakoltak, mert valamennyiöket lemészárolták. Midőn felvirradt, hétezer valah halottat számláltak össze. Ezerkétszáz magyar esett el, a többi nagyrészt megsebesült.''… ''hátgerincéhez közel egy geta nyíl eltalálta magát a királyt is''”. Mátyás sebesülése és a veszteségek miatt, a magyar sereg kivonult Moldvából, a király a [[Kárpátok]]on keresztül, hordszéken tette meg a visszautat [[Buda (történelmi település)|Budára]]. A vajda kegyelmet kérő és meghódolását bejelentő követséget küldött Mátyáshoz. 1467 után Mátyás már nem is próbálkozott többet III. István katonai leigázásával, sőt katonailag segítette 1471–76-ban a [[Moldvai–török háború (1471–76)|moldvai–török háború]] során. Zrínyi szerint: „Mátyásnak hirtelen volt haragja, de gyors a kegyelme”. [[Bánlaky József]] ''A magyar nemzet hadtörténelme'' című művében megjegyzi, hogy a győzelmet mindkét fél magának tulajdonította, amire nézve az egykorú történetírók nézete is megoszlik.
 
Ezt a vitatott történelmi eseményt is megidézi [[Fadrusz János]] többalakos kompozíciója azzal, hogy Mátyás diadalmas hadvezérei a legyőzött hadseregek zászlóival hódolnak a nagy királynak.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Mátyás_király_emlékmű_(Kolozsvár)”