„Otto-motor” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Vapoyo (vitalap | szerkesztései)
Visszavontam 195.199.213.210 (vita) szerkesztését (oldid: 19851268)
Címkék: Visszavonás HTML-sortörés
Sipimester88 (vitalap | szerkesztései)
aNincs szerkesztési összefoglaló
22. sor:
Amikor a dugattyú a felső holtponttól visszaszámított 2 mm-t eléri (itt keletkezik a megfelelő levegő-benzin keverék), a [[gyújtógyertya]] elektródái között villamos szikra ugrik át. Ez a szikra meggyújtja az égéstérben összesűrített benzin-levegő keveréket, ami robbanásszerűen elég.
 
A terjeszkedő gázok óriási nyomása a dugattyút fentről lefelé löki, ezt nevezzük terjeszkedésnek (expanziónak). A dugattyú a hajtórúdon keresztül fél fordulattal elfordítja a forgattyútengelytforgattyús tengelyt, amely fél fordulat gyakorlatilag a motor hasznos munkája. (A további fordulatok csak a működés járulékos veszteségeként foghatók fel.) A robbanás nyomán keletkező égésterméket el kell távolítani a hengerből. Ez már a negyedik ütem alatt zajlik le.
 
'''A negyedik ütem: a kipufogás'''
36. sor:
A korszerű motoroknál a gyújtás sem a felső holtpontban történik, hanem a motor fordulatszámától, és leggyakrabban a szívócsőben uralkodó nyomástól függően előgyújtást alkalmaznak.
 
A szelepek mozgatását általában bütykökkel ellátott vezérműtengely, más néven bütyköstengelybütykös tengely végzi. A szelep zárását és zárva tartását erős acélrugóval oldják meg (konstrukciótól függően csavarrugó vagy hajtűrugó). Mivel mind a kipufogószelep, mind a szívószelep egy négyütemű ciklus alatt (vagyis két motorfordulat alatt) egyszer kell, hogy nyisson, a vezértengelyvezérműtengely fordulatszáma a motor fordulatszámának pontosan fele kell legyen. Ebben a konstrukcióban a motor fordulatszámát a szelep zárási sebessége határolja be, a zárási sebességét pedig a szelep és a hozzá tartozó mechanizmus (szelephimba, rúd stb.) tömege, illetve a rugó keménysége határozza meg. Minél kisebb a tömeg és minél keményebb a rugó, annál gyorsabban zár a szelep, azonban a túl erős rugó a kopást növeli. Újabb nagy fordulatszámú konstrukciókban (például versenyautókban, motorkerékpárokban) légrugózású szelepet, illetve kényszerzárású szelepet használnak. Ez utóbbinál a szelep zárásának folyamata pontosan megtervezhető. A kényszerzárású szelepek abban különböznek a hagyományos zárásúaktól, hogy itt a zárást nem rugó, hanem egy másik bütyök végzi, ennek köszönhető a pontosabb működés.
 
Összefoglalásként megállapítható, hogy a tényleges tervezési paraméterek meghatározása csak kompromisszum eredménye lehet.
43. sor:
==== Szóróolajozás ====
Főleg a régebbi típusú négyütemű motoroknál találunk ilyet.
Legelterjedtebb az a megoldás, amikor a szivattyú egy kis olajat szállít a forgattyúsházba. Forgás közben a hajtókarhajtórúd felszórja az olajat a hengerfalra, és a szétszórt olajköd keni a motor többi alkatrészét.
A vezérműlánc is segít, hogy a szelepek megfelelő kenést kapjanak. Egyes helyekre furatokon jut el az olaj. Ez az olajozási mód kedvezőbb abból a szempontból, hogy mindig friss olajat kap a motor, de hátránya, hogy nem nagy nyomással kerül az egyes helyekre, és a hűtés nagyon kicsi. Az olajtartályból csak egy cső vezet a motorba.
 
64. sor:
* '''Alulvezérelt oldalszelepelt''' '''SV''' (Standing Valve = állószelepes)
 
A bütyköstengelybütykös tengely alul van, a szelepek a hengerhez viszonyítva oldalt. Építés szempontjától ez a legkedvezőbb, de nagy hátránya, hogy az égéstér nagyobb része nem a henger (dugattyú) felett van, hanem a szelepek felett. A kedvezőtlen égéstér miatt manapság már nem, vagy csak igen ritkán készítik.
 
* '''Alulvezérelt felülszelepelt''' '''OHV''' (Overhead Valve = hengerfej feletti szelep)
 
A bütykös tengely alul van, de a szelepeket a legkedvezőbb égéstér kialakítás miatt felül helyezik el.
Felülszelepelt motor esetében a teljesítmény az SV-hez képest nagyobb. A szelepek mozgatása az alul lévő bütyköstengelybütykös tengely által himba segítségével történik. A bütyök felnyomja a tolórudat, a himba egyik felét, a másik fele lenyomja a szelepet, és a szelep kinyit. Ha a bütyök elfordul, a rugó a szelepet visszahúzza. Ez a kialakítás helykihasználás szempontjából ugyan jobb, de a vezérlés többletsúlya miatt (a tolórudak és himbák tetemes súlytöbbletet, az egész vezérlés súlyának 15%-át is jelenthetik) nagyobb a teljesítményveszteség, azaz kevésbé hatékony.
 
* '''Felülvezérelt felülszelepelt''' '''OHC''' (Overhead Camshaft = felülfekvő vezérműtengely)
 
Felül helyezkedik el a szelep és a bütyköstengelybütykös tengely is. Ez a legpontosabb és legelterjedtebb megoldás is. A bütyköstengelybütykös tengely hajtása a forgattyús tengelyről függőleges tengellyel ''(királytengely)'' vagy ''vezérműlánccal'', ''fogasszíjjal'' készül. Vezérműtengelyek száma szerint lehet:
 
:* ''Egy vezérműtengelyes'' '''SOHC''' (Single Overhead Camshaft = hengerfej feletti vezérműtengely)
81. sor:
:* ''Két vezérműtengelyes'' '''DOHC''' (Double Overhead Camshaft = hengerfej feletti dupla vezérműtengely)
 
A DOHC kialakítás a hengerenként négyszelepes elrendezés előnyeit használja ki. Viszont van hátránya is: előállítási költségek (több alkatrész, magasabb ár), a rosszabb helykihasználás (a több tengelynek és szelepnek több hely is kell) és a szervizelés (kétszer annyi szelepet kell beállítani).(Léteznek hengerenkénti ötszelepes megoldások is, ekkor három végzi a szívást, kettő a kipufogást.)
 
=== A hagyományos Otto-motor szerkezeti elemei ===
108. sor:
* '''Soros''' – a hengerek egy egyenes mentén, párhuzamosan, egy irányban dolgoznak. A legtöbb motor ilyen, főleg a kis lökettérfogatúak.
 
* '''Bokszer'''<!-- lásd OH. 527. o, "bokszermotor" ksz-szel --> – a hengerek egy egyenes mentén, párhuzamosan, egymásnak háttal dolgoznak. Középen a főtengelyforgattyús tengely és a dugattyúk két irányba dolgoznak. Így a rezonanciát is hatékonyan oltják ki. A legismertebb gyártó a [[Porsche]] és a [[Subaru]], motorkerékpároknál a [[BMW]].<ref>[http://m.cdn.blog.hu/ca/carevolution/201401/Subaru/Boxer%20engine/02.jpg Boxer]</ref>
 
* '''V''' – a hengerek két szöget bezáró egyenes mentén, soronként párhuzamosan és egy irányban dolgoznak, két-két [[dugattyú]] kapcsolódik egy [[hajtókarcsap|hajtórúdcsap]]hoz. Általában nagyobb lökettérfogatú motorokra jellemző.
 
* '''Kiforgatott''' – ránézésre soros vagy V motor (hengerszögtől függ, hogy egy vagy két hengerfejet alkalmaznak), de az egymással szemben lévő dugattyúk külön hajtókarcsapokrahajtórúdcsapokra dolgoznak, lényegében a boxer motor is ez.<ref>[http://m.cdn.blog.hu/ca/carevolution/201401/Subaru/Boxer%20engine/02.jpg Boxer 2]</ref>
 
* '''W''' – 2 db V-motor, egymás mögött elhelyezve. 12 vagy 16 hengeres kocsikban alkalmazzák; például a [[Volkswagen]] konszernnél. Folynak kísérletek egy főtengelyesforgattyús tengelyes, 3 sorban elhelyezett dugattyús motorral is.
 
* '''[[csillagmotor|Csillag]]''' – a hengerek egy körvonal kerületén egyenlő távolságban találhatóak. A főtengelyforgattyús tengely a középpontba van szerelve, valamennyi [[dugattyú]] egy [[hajtókarcsap|hajtórúdcsap]]hoz kapcsolódik. Főleg kisebb [[repülőgép]]ekben alkalmazzák. Egyik jeles gyártója a [[Bentley]].
 
* '''[[Wankel-motor|Wankel]]''' – bolygódugattyús motornak is hívják. A dugattyúk háromszög alakúak, az élük íves. A henger (köpeny) formája úgy néz ki, mint egy nulla, ebben egy excenter tengely segítségével bolyongmozog a dugattyú. A dugattyú három csúcsa mindig érintkezik a dugattyú falával, a köpennyel, hiszen ez zárja el a különböző ütemeket egymástól.
 
== Források ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Otto-motor