„M113” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
infobox kiegészítése. javítások, elrendezés javítása, források sablon |
könyv források cite book sablonba ágyazása, kisebb javítások |
||
28. sor:
=== Fejlesztése és felépítés ===
A jármű fejlesztésének fő célja a korábbi lánctalpas gyalogsági járműveknél ( M59 és M75) lényegesen kisebb tömeg elérése volt, hogy biztosítsák az úszóképességet, légi desszantolhatóságot és egyben a mobilitást. A korabeli 11 fős rajokból egyet kellett szállítania teljes felszereléssel. A jármű nem gyalogsági harcjármű, hanem csapatszállító, azaz harci taxinak szánták, nem venne részt közvetlenül a harcokban, ezért páncélzata és fegyverzete nem túlzottan erős (bár a legtöbb későbbi IFV sem kapott erősebb védettséget). Ez az akkor várt atomháborúkban azért is kiemelt jelentőségű volt, mert az ellenség főerőire dobott taktikai töltetek által szennyezett területeken e járművek egyszerűen átrobogtak volna, és csak az ellenség nem lebombázott hátországában / második vonalában kezdtek volna harcba, ahol a 11 fős raj a járművet elhagyva gyalogsági harcmodorban küzdött volna.<ref name=":0">{{cite book |last=Dunstan
[[Fájl:T113 APC.jpg|balra|bélyegkép|T113 protorípus]] A feltételek kielégítésére két változat készült, a T117 acél és a T113 alumínium páncélzattal, a két jármű azonos védettséggel rendelkezett, azonban az utóbbi némileg könnyebb volt. A T113-ra épülő M113 tömegcsökkentésének elérése érdekében a Kaiser Aluminum and Chemical Co. vállalat által kikísérletezett 5083 jelű speciális alumíniumból készültek a sorozatpéldányok. Ez bár háromszor gyengébb védettséget biztosít mint az acél azonos vastagság mellett, de annál háromszor könnyebb is (2,7 kg/dm<sup>3</sup>), mivel azonban a vastagabb lemezek kevesebb merevítést igényelnek a jármű nagyjából 5-10%-al kisebb tömegből nyújt ugyan akkora védettséget és szerkezeti jellemzőket. A jármű további előnye, hogy a könnyű gyárthatóság és a letisztult tervek révén a drága alapanyag ellenére is olcsón és tömegesen előállítható, megbízható APC lett.<ref name=":0" /><ref name=":2">{{cite book |last=Tunbridge
[[Fájl:M113AS4 front.JPG|bélyegkép|M113AS4 - Ausztrál fejlesztett M113 változat fejlesztett motorral, acél réteggel fokozott páncéllal és toronnyal, összességében az AIFV-hoz hasonló jármű, amely olcsó alternatívája a modern IFV-knek]]
A járművet hamar módosítani kezdték, először 1964-ben az '''M113A1''' változat alakult, ki, melyben az eredeti benzin motort 215 lóerős diesel erőforrás váltotta fel, mivel ez találat esetén sem gyullad ki. Jelentős módosítást az 1979-től rendszeresített '''M113A2''' változat jelentett, ez újratervezett, hatékonyabb hűtést kapott, megemelt, erősebb futóművet, külső üzemanyagtartályokat (fél köbméter belső tér szabadult fel!), valamint ködgránátvetőket kapott. A tömegnövekedés miatt a jármű innentől csak korlátozottan úszóképes. Az '''A3''' jelzésű továbbfejlesztett példányok 1987 után erősebb motort, javított felfüggesztést és belső repeszfogó védőréteget kaptak. A jármű altváltozatait szintén módosították ezek szerint (M106A1, M901A3, stb), ezek részletesen: <ref name=":1" />
62 ⟶ 63 sor:
== Alkalmazók ==
'''Jelenlegi alkalmazók:'''<ref
* Afganisztán: 173 M113A2
73 ⟶ 74 sor:
* Brazília: brazil hadsereg : 590; Brazilian Marine Corps : 29
* Kanada: 289 (az 1960-as évek közepétől az 1990-es évekig 1143 volt)
* Chile: 369
* Kolumbia: 54
* Kongói: 12
* Dánia: 632
115 ⟶ 116 sor:
'''Korábbi üzemeltetők'''
*
* Amal Mozgalom
* Szabad Libanon hadserege : libanoni hadsereg állományait lefoglalták
* Belgium: 500 (fokozatosan leváltva Pandur járművekkel)
|