„Katharévusza” változatai közötti eltérés

 

A '''katharévusza''' (görögül: καθαρεύουσα [kaθaˈre̞vuˌsa]) a [[görög nyelv]] mesterségesen „megtisztított” és „kijavított” változata. Első emléke egy [[Velence (Olaszország)|Velencében]] 1526-ban megjelent könyv, melyhez a következő évben külön nyelvtant is kiadtak.<ref>[[Romsics Ignác]]: ''Nemzet, nemzetiség és állam'', Napvilág Kiadó, Budapest, 1998. 99. o. {{ISBN|963-908213-9}}</ref> Görögországban a 19. századtól a görög nyelv használt hivatalos és elfogadott változata 1976-ig. Magát a nyelvet nehéz behatárolni, mert ezen a nyelven inkább írtak, mint beszéltek, és hogy milyen arányban kölcsönzött ógörög elemeket, az mindig az adott szerzőtől függött. Ebben a korban a már régebben is különböző nyelvjárások szláv és török hatásra még inkább különváltak, ezért az írók, kiknek többsége előkelő származással bírt, minél inkább visszafordultak a bizánci vagy némely esetben korábbi attikai nyelvhasználathoz. Kivételt képzett egy ideig [[Kréta (sziget)|Kréta szigete]], ahol a [[krétai görög nyelv]] a velencei uralom alatt teljesen külön sztenderdizálódott és a török hódításig ez az irodalmi nyelv, amely igen széles körű volt, fennállt. Elsősorban a nyelv használata a nemességhez és az Egyházhoz kapcsolódik, ugyanis az Újszövetség ill. a történelmi antik és középkori iratok az akkori nyelvtől eltérőképpen íródtak. Pl. a hal szó vulgáris változatát (ψάρι) inkább a középgörög ὀψάριον-nal helyettesítették, mint klasszikus ἰχθύς-szel. A katharévusza bizánci hagyományaiban megőrzött koiné máig a [[görög ortodox egyház]] hivatalos és liturgikus nyelve.