'''Magyarország oktatási rendszere''' a [[közoktatás]]t és a felsőoktatást foglalja magába, tekintet nélkül a fenntartó vagy az üzemeltető személyére (állami, önkormányzati, alapítványi, egyházi, magán stb.).
A '''közoktatás''' egy gyűjtőfogalom, amely magában foglalja az óvodai nevelést, az iskolai nevelést és oktatást, valamint a kollégiumi nevelést.<ref>Bíró Endre:Jogi szótár 392. old.</ref> A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény a ''közoktatás'' helyett a '''köznevelés''' kifejezést alkalmazza.
{{lektor}}
55 ⟶ 53 sor:
===Közoktatás===
Lásd: [[közoktatás]].
A gyerekek 3 éves korban lépnek be a magyar [[közoktatás]] kapuján, ekkor kezdik el az óvodát. A [[tankötelezettség]] a 6. vagy 7. betöltött életév után kezdődik, a gyermek iskolaérettségétől függően. Ekkor kezdenek el a szeptemberben kezdődő tanévben [[általános iskola|általános iskolába]] járni. A tankötelezettség 16 éves korig tart (azonban abban a tanévben mikor a 16. életévét betölti még tanköteles). Az eredetileg hagyományosan 8+4 éves általános iskola-középiskola felosztás mellett egyre több a 6+6 és a 4+8 éves képzés is, amikor a gyerekek nem 8, hanem 6 vagy akár 4 általános iskolai év után már [[gimnázium]]ban folytatják tanulmányaikat, azonban változatlanul 12 évet töltenek együttesen az alapfokú és középfokú oktatásban. A középiskolák elvégzésekor [[érettségi vizsga|érettségi vizsgát]] tesznek a tanulók. A gimnáziumok helyett a [[szakközépiskola|szakközépiskolákat]] is választhatják, ahol a 4 éves képzés után 1 vagy 2 év alatt szakmát is tanulhatnak.
Különleges csoportot alkotnak az oktatási rendszerben az [[alapfokú művészetoktatási intézmény]]ek.
