|
[[Fájl:YingpanKharoshthi.jpg|bélyegkép|Kharosti írást tartalmazó papírdarab a 2-5. századból, Jingban, keleti [[Tarim-medence]], [[Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület]] múzeum.]]
[[Fájl:Kharoshti script on a wooden plate, National Museum, New Delhi 02.jpg|bélyegkép|Kharosti írás fa írótáblán, Nemzeti múzeum, Újdelhi]]
A kharosti írást [[James Prinsep]] (1799–1840) fejtette meg az [[indo-görög királyság]] (előlapja görög, hátoldala [[Páli nyelv|páli]], kharosti írással) kétnyelvű érméinek tanulmányozásávaltanulmányozásán keresztül. EzáltalEzen elkeresztül tudtákvált olvasnilehetővé megfejteni [[Asóka rendeletei|Asóka király rendeleteit]]t is, amelyek szintén ezzel az írással készültek.
A tudósok nem értenek egyet abban, hogy a kharosti írás fokozatosan fejlődött ki, vagy egyegyetlen szerző alkotásának köszönhetőalkotásából. Az írásjelek elemzése egyértelmű megfelelőséget mutat az [[arámi ábécé]]vel, amellett,jóllehet hogyjelentős jelentősenátalakításon átalakítottákestek azokatát, hogy jobban illeszkedjenek az indiai nyelvek hangjaihoz. Az egyik elmélet szerint az arámi írás az i. e. 500. környékén érkezett az [[Indus|Indus-folyó]] térségébe (modern Pakisztán), amikor az [[Óperzsa Birodalom]] meghódította ezt a területet. A következő kétszáz évben fejlődöttkülönböző változásokon esett át, mígnem az i. e. 3. században felvette végleges formáját. Ez szerepel az Asóka király rendeleteiben is. AAz elmélet egyik nagy hiányossága, hogy a két írás közöttiközött átmeneti formákat azonban még nem találtak, amely az elmélet egyik nagy hiányossága. Az ebből a korból származó feliratok és pénzérmék már egy egységesített formáról tanúskodnak.
A kharosti írás kutatása nemrégiben újból fellendültnagy lendületet vett, amikor kharosti írással nyírfakéregre írt kharosti írásos [[Gandhárai buddhista szövegek|buddhista szövegeket találtak Gandhára területén]], az afganisztáni [[Hadda (Afganisztán)|Hadda]] város közelében, a pakisztáni [[Haibár-hágó]]tól nyugatra. A kéziratok a British könyvtárba kerültek 1994-ben. Ezek az 1. századból való kéziratok az eddig fennmaradt legősibb buddhista kéziratok.
<gallery>
ImageKép:KingGurgamoyaKhotan1stCenturyCE.jpg|<small>Gurgamoja király (KhotanHotan királyság) érméje - KhotanHotan, 1. század. ''előoldal'': Kharosti felirat: „A királyok nagy királya, KhotanHotan királya, Gurgamoja”. ''hátoldal'': kínai felirat: „Huszonnégy szemes rézérem”</small>
</gallery>
|
