„Demokrácia (politikai rendszer)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1943 hogy jön ide? Jó, ekkor lépett ki Olaszo. a háborúból, de az új rendszer csak 1945 után alakult ki |
4 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta8) |
||
29. sor:
1949 óta népszavazást kell tartani a rendkívüli rendeletek jóváhagyására. Svájcban 1971-ben kaptak választójogot a nők, illetve választhattak a férfiakkal azonos feltételek között.<ref>[http://svajcesmas.blogspot.sk/2011/02/nok-valasztojoga-svajcban.html Nők választójoga Svájcban ]</ref> 1977-ben tovább szélesedett a népszavazások tárgyköre. Jura kanton 1978-ban népszavazás útján vált a szövetség tagjává.<ref>[http://www.npk.hu/public/palyak/eu/mappa/svajc/eloszo.pdf Svájc]</ref>
2003-ban az alkotmány átdolgozása során az általános kezdeményező népszavazás lehetőségét vezették be.<ref name="Kriesi">Hanspeter Kriesi: [http://www.valasztaskutatas.hu/kiadvanyok/a-nepakarat-dilemmai/a-nepakarat-dilemmai/hanspeter-kriesi-kozvetlen-demokracia.-svajc-esete/at_download/file Közvetlen demokrácia Svájc esete] {{Wayback|url=http://www.valasztaskutatas.hu/kiadvanyok/a-nepakarat-dilemmai/a-nepakarat-dilemmai/hanspeter-kriesi-kozvetlen-demokracia.-svajc-esete/at_download/file |date=20131110185037 }}</ref> A kantonok politikai községekből állnak, melyek egyötödében helyi parlament, a többiben pedig a népgyűlés hozza meg a döntéseket. A központi feladatok mellett különböző mértékben önállóan jogosultak dönteni az iskola- és szociális ügyekben, az energiaellátás, az útépítés, a helységtervezés és az adózás bizonyos kérdéseiben.
=== Nyugat- és Közép-Európában ===
78. sor:
# A közjogi méltóságok [https://hu.wikipedia.org/wiki/Választójog#Passz.C3.ADv_v.C3.A1laszt.C3.B3jog passzív választójogának] választási ciklusainak számszerű korlátozása. A közösségi tisztségek halmozásának a tiltása.
# A közösség döntéshozói csak az alkotmányból levezethető döntéseket hozhatnak.
# Érdekcsoportok [https://hu.wikipedia.org/wiki/Konszenzusos_demokrácia#V.C3.A9t.C3.B3jog vétójoga] a politikai döntéshozók között.<ref>
# A mindig érvényes és ügydöntő [[népszavazás]], észszerű és gyakori alkalmazhatóságának a lehetősége,<ref name="Körösényi" /> a politikai döntés felülbírálhatóságára, új politikai döntés kezdeményezésére és a képviselő visszahívására. Népszavazás kezdeményezésnek előzetes és a döntések utólagos felülvizsgálatának a lehetősége:
## az államalakulat alapszabályának módosítása esetében társadalmi igazságosság szempontjából,
112. sor:
== Osztályozása a döntéshozás feltételei szerint ==
A demokrácia két alapvető típusa a közvetlen és a közvetett (képviseleti) demokrácia, attól függően, hogy a "nép", a közösség részvétele hogyan érvényesül a döntéshozatalban.<ref>
=== Deliberatív demokrácia ===
205. sor:
=== Oswald Spengler ===
[[Oswald Spengler]] úgy vélte, hogy a parlamentáris demokrácia a sajtó által megalkotott illúzió, mely valójában a tőke uralmát szolgálja.<ref>Kovács Gábor: [http://nyitottegyetem.phil-inst.hu/Tarsfil/kut/Kovacs_Gabor/UNTER11.htm ''Meg akartunk szabadulni a pártoktól. Maradt egy: a legrosszabb. Oswald Spengler demokráciakritikája.''] {{Wayback|url=http://nyitottegyetem.phil-inst.hu/Tarsfil/kut/Kovacs_Gabor/UNTER11.htm |date=20140824064126 }} In: [[Világosság (folyóirat, 1960–)|Világosság]], 1997.</ref> „A kétségbeesett harcban, amelyet a világmegváltók és a szabadság megszállottjai a pénz hatalma ellen is folytatnak, az a tragikomikus, hogy ezzel éppen a pénz hatalmát erősítik”; „Egy régi típusú demokrata ma nem sajtószabadságot, hanem a sajtótól való szabadságot követelne.”
=== ET Parlamenti Közgyűlése ===
| |||