„Szabad Föld” változatai közötti eltérés

 

== Története==

A legkülönösebb szerepet a Szabad Föld töltötte be a hetilappiac jobboldalán. Az [[1945]]-ben kommunista pártlapként indult újság, a vidék hetilapja vágyott privatizációs célpont volt, hiszen bőven félmillió fölötti példányszámmal érte meg 1989–1990 fordulóját. A valaha a szövetkezeti parasztságnak szánt, sokáig a [[Hazafias Népfront]]hoz tartozó kiadvány sorsa ezért igen kacskaringós, így nem is köthető egy személyhez (bár [[Eck Gyula]] 1971-től 1994-ben bekövetkezett haláláig állt a lap élén).

 

A következő kanyar az 1998-as kormányváltás következménye: a József Attila Alapítvány 1999-ben a svájci [[Ringier-csoport]]nak adta el a részét, s ezt követően az új részvényes és a csőd szélére került, állami irányítású Postabank-csoport küzdött-pereskedett a lapért. Jellemző a Szabad Föld iránti vágyakra, hogy a [[Fidesz – Magyar Polgári Szövetség|Fidesz-MPP]] 1999. májusi kongresszusán is szóba került a lap: [[Homa János]] képviselő a baloldali érdekkörből való „kiemelését” javasolta. Ez sikerült is: a lap kiadói jogát áttették egy Postabank-cégbe, kicselezve így a Ringier-t is. A következő lépés már a [[Magyar Nemzet]] kiadójának, a Nemzet Kft.-nek juttatta a kiadói jogot: egy 2000-ben kelt bérleti szerződés alapján 11 évre, mintegy évi 150 millió forintért. Az új, a Magyar Nemzet főszerkesztője, [[Liszkay Gábor]] által vezetett kiadó 2001 elején átalakította a lapot (keddről péntekre került a megjelenés, s a vidéki hetilap jelzőjét „független”-ről „családi”-ra változtatták), amelyet hozzáillesztettek a napilaphoz, például közös műsorújságot adnak ki. 2003 őszére egyébként maga a Szabad Föld Rt. az [[Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt.]] tulajdonába került, miután az 2006-ig halasztott fizetéssel átvette a részvényeket a [[Magyar Fejlesztési Bank Rt.]]-től, amelynek cége, a [[Bodrogköz Kft.]] 2000-ben szerezte meg azokat a civakodó Postabank–Ringier párostól. Ez a helyzet azt jelentette, hogy a lap 2002 tavaszától úgy volt ellenzéki, hogy közben állami tulajdonban volt (ahogy 1994 után a Magyar Nemzettel is megtörtént), más kérdés, hogy az [[első Orbán-kormány]] idején kötött szerződés miatt az új kabinet könnyen nem „férhetett hozzá” a 2003 negyedik negyedévében már csak 151,7 ezer példányban fogyó, a Magyar Nemzetből is ismert [[Gajdics Ottó]] felelős szerkesztésében megjelenő laphoz. Sajtókörökben 2003 nyarán-őszén azonban már híre ment, hogy a kormányzat mindenképpen szeretné „kiszabadítani” a Szabad Földet. Erre novemberben sor is került: ekkor a Geoholding-cégcsoporthoz tartozó [[Szabad Lap Kft.]] vette át az újság megjelentetését, állítólag mintegy 250 millió forintos lelépési díjat fizetett a [[Liszkay Gábor]]-féle Nemzet Kft.-nek. Ez irányváltással is járt: a vezetőket lecserélték, illetve menesztették, és [[Tamás Gábor]] személyében új főszerkesztőt hoztak a Népszabadságtól.

{{elavult}}

 

== Források ==