„Berzeviczy Gergely” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
Nincs szerkesztési összefoglaló
34. sor:
A [[késmárk]]i evangélikus líceumban szerzett ügyvédi diplomát [[1783]]-ban, majd 1786-ig a [[göttingen]]i egyetemen tanult. Beutazta [[Németország]]ot, [[Franciaország]]ot, [[Belgium]]ot és [[Anglia|Angliát]]. Hazatérte után gyakornoki állást kapott a Helytartótanácsnál. Állami hivatalnokként utazásai során szerzett tapasztalatai alapján kialakult reformelképzeléseit benyújtotta [[II. József magyar király|II. József]] császárnak, de próbálkozásai eredménytelenek maradtak.
 
Kapcsolatban állt a magyar jakobinus mozgalommal, [[Verseghy Ferenc (költő)|Verseghy Ferenccel]], [[Hajnóczy József (jogász)|Hajnóczy József]]fel, Orczy Lászlóval, [[Szentmarjay Ferenc]]cel és [[Kazinczy Ferenc]]cel. 1795-ben a [[Martinovics Ignác]]-féle jakobinus összeesküvés bukása utáni megtorlástól félve visszavonult és tudományos munkássággal, illetve gazdasága irányításával foglalkozott. Az elsők között vette észre, hogy Magyarországon a feudális viszonyok gátolják a haladást. Éles bírálatban hívta fel a nemesség figyelmét a jobbágyság kizsákmányolására. ''De commercio et industria Hungariae'' könyve volt Magyarországon az első olyan közgazdasági munka, amely [[Adam Smith]] elméleteinek hatását mutatta. ''De conditione et indole rusticorum in Hungaria'' című munkájában magyar kutatók közül elsőként hasonlította össze egymással Európa paraszti népeitlakosságát. A magyar jobbágyság történetének vizsgálatával a történeti néprajz úttörője volt.
 
Szót emelt Magyarország függetlenségéért, s tanulmányozta a magyar-észak-európai kereskedelem lehetőségeit, személyesen járt [[Varsó]]ban és [[Gdańsk|Danzig]]ban ezt vizsgálva.