Főmenü megnyitása

Módosítások

refhely-esítések + magyarítások + 1 hivatkozás javítása
A '''szabad szoftver''' (idegen kifejezéssel ''free software'' vagy ''libre software''<ref>{{Cite webrefhely |url=https://www.gnu.org/philosophy/free-sw.en.html software|title=What''The isFree freeSoftware software?Definition'' |accessdate=2018-09-01című |work=www.gnu.org |language=enfejezet}}</ref>) olyan [[szoftver]], amelyet a felhasználó:
*tetszőleges céllal, tetszőleges kívánalmak szerint futtathat
*működését tanulmányozhatja és igény szerint módosíthatja
*szabadon másolhatja és terjesztheti, segítve ezzel a környezetében élőket
*a módosított programot továbbterjesztheti, lehetővé téve ezzel, hogy az egyedi változtatás hasznát egy nagyobb közösség is élvezze.{{refhely |free software|''The four essential freedoms'' című fejezet}}
 
A szabad szoftver kifejezés tehát a szoftver felhasználásával kapcsolatos ''szabadságjogokra'' utal.<ref>[https://www.gnu.org/philosophy/{{refhely |free-sw.en.html Szabadsoftware|''The szoftverFree általSoftware biztosítottDefinition'' szabadságjogokcímű (elérve:fejezet}} 2015.07.22-én)]</ref>Ezeket Aa szabadságjogokszabadságjogokat a szoftverhez írásban kiadott [[licencszerződés]]sel garantálódnakgarantálja. Gyakorlatiasabb értelemben tehát, szabad szoftver az a szoftver, aminek a licence garantálja a fent említett szabadságjogokat.
 
Több szabadon felhasználható licencsablon is teljesíti ezeket a követelményeket. A szabad szoftver fogalmának megalkotója, [[Richard Stallman]] elkészített egy ilyen licencet, melyet bármely szoftver szerzője alkalmazhat, aki szabad szoftverként kívánja programját közzétenni. Ez az ún. [[GNU| General Public License]], mely az idők során több változáson is keresztülment.<ref>[https://www.gnu.org/licenses/gpl-3.0.en.html General Public License aktuális változata (elérve: 2015.07.22-én)]</ref>
 
A szintén Richard Stallman főszereplésével létrejövő, szabad szoftverek fejlesztéséért, terjesztéséért, a mozgalom népszerűsítéséért működő [[Free Software Foundation]] folyamatosan minősíti az ismertebb licencsablonokat, hogy azok megfelelnek-e a szabad szoftver által felállított kritériumoknak.
A számítógép-felhasználók számára az 1950-es évektől az 1970-es évek elejéig az volt a megszokott, hogy a szabadon hozzáférhető szoftverek szabadságjogokkal járnak együtt. A szoftvereket egyéni felhasználók és hardvergyártók általánosságban közkinccsé tették, utóbbiak örömmel fogadták, ha valaki programot írt termékeikhez, mert az általuk gyártott hardver így vált mindinkább hasznossá és jobban kihasználttá. Felhasználói és szolgáltatói szervezetek (mint amilyen a [[SHARE]]) alakultak ki, hogy a szoftverek cseréjét elősegítsék.
 
Az 1970-es évek elejére ez az állapot megváltozott: a szoftverköltségek drasztikusan emelkedninőni kezdtek. A piac szereplői felismerték, hogy a szoftverek írásáért és fenntartásáért az emberek hajlandóak fizetni. Az 1970-es évekre a független szoftvereket gyártók és a saját hardvereikhez szoftvereket író vállalatok lettek a szoftverpiac egymással versengő szereplői. Utóbbiak pénzt direkt nem kértek a megírt programokért, de hardveráraikba beépítették programírás költségeit. Az egyik ilyen gyártó az [[IBM]] volt. Az [[Egyesült Államok]] vád alá helyezte a céget, később megállapítva, hogy ez a magatartás versenyellenes<ref>Fisher, Franklin M.; McKie, James W.; Mancke, Richard B. (1983). IBM and the U.S. Data Processing Industry: An Economic History. Praeger. {{ISBN|0-03-063059-2}}.</ref> (megerősítve azt is, hogy a szoftverár nyílt felszámítása, a szoftverért való pénz kérése a követendő példa).
 
Míg néhány szoftver mindörökre ingyenes maradt, a fizetős programok száma határozottan emelkedett. Az 1970-es évek végére ésvégén, az 1980-as évek elejéreelején a szoftveripar lépéstegyre több szereplője tett lépéseket annak érdekében, hogy többé már az arra képes felhasználók többet nese tanulmányozhassák vagy alakíthassák át aza gyártók általukszámára [[profit]]ábilisjövedelmező programokat: zárttá tették a forráskódot, csak a lefordított, bináris másolatokat adták el. Végül 1980-ban az Egyesült Államokban a szerzői jogi törvényeket kiterjesztették a számítógépprogramokra is.
 
===1983. szeptember===
1983. szeptember 27-én [[Richard Stallman]] elektronikus üzenetet küldött két [[Unix]]szal foglalkozó [[hírcsoport]]ba, ezzel útjára indítva a GNU Projektet. Az akkor az [[MIT|MIT Mesterséges Intelligencia Laboratórium]]ban működő, korábban az [[Emacs|EMACS szerkesztő]] megalkotásával is komoly hírnevet szerzett Stallman azt írta a közösségnek:
 
::''„...meg fogok alkotni egy komplettteljes Unix-kompatibilis operációsszoftver rendszert fogok készíteni, amit GNU-nak (a GNU Nem Unix) fogok hívni, és ingyen fogom adni mindenkinek, aki használni tudja.”''<ref>[https://www.gnu.org/gnu/initial-announcement.html{{refhely A|bejelentés |''Free GNUUnix!'' Projektetcímű útjárarész, indítóelső levél (elérve: 2015.07.22-én)]</ref>bekezdés}}
 
Stallman a megszorító [[szoftverlicenc]]ekkel és a szoftvervásárláskor érvénybe lépő tovább nem adási záradékokkal nem értett egyet.<ref>[https://www.gnu.org/gnu/initial-announcement.html{{refhely Richard|bejelentés Stallman|''Why személyesI indokaMust aWrite GNU'' Projektcímű elindításáról (elérve: 2015.07.22-én)]</ref>rész}} A tradicionális [[hacker etika|hackeretika]] ugyanis megkövetelte a fejlesztés alatt lévő programok egymással való megosztását. Az egyetemen töltött időről, majd a GNU projekt indoklásával kapcsolatban a következőket írta:
 
::''„<akkoriban> ha bárki egy egyetemről vagy bármilyen cégtől fel akarta használni a programjainkat, boldogan hagytuk. Ha azt láttad, hogy valaki egy szokatlan és érdekes programot használ, mindig megkérhetted, hogy láthasd a forráskódot, vagyis megnézhetted, megváltoztathattad, bekebelezhetted bizonyos részeit, hogy új programot csinálj belőle... AzA erakor újmodern számítógépei, mint amilyen a VAX vagy a 68020 volt, saját operációs rendszert használtak, és egyik se volt ingyenes. Még ahhoz is tovább nem adási szerződést kellett aláírni, hogy a futtatható programot megkapjad. Ez azt jelentette hogy az első dolog, ami megtörtént, amikor egy számítógépet kezdtél használni, hogy megfogadtad: nem fogsz a környezetedben élőkön segíteni... A szabály, amit a fizetős szoftvergyártó cég megalkotott, a következő lett: "Ha megosztod az ismerőseiddel, akkor kalóz vagy. Ha bármi változást akarsz a programon, kérj meg minket, hogy megtegyük.”''<ref>[https://www.gnu.org/gnu/the-gnu-project.html{{refhely |A GNU Projektprojekt|''The leírásafirst (elérve:software-sharing community'' című rész 20153.07 bekezdése és a ''The collapse of the community'' című rész 3.22-én)]</ref> és 4. bekezdése}}
 
Ahhoz, hogy a számítógép valamennyi programja garantálja majd az általa alapvetőnek tartott szabadságjogokat (használat, megosztás, tanulmányozás, módosítás), a számítógép legalapvetőbb programját, az [[operációs rendszer]]t is meg kellett írni. Ez lett tehát Stallman célkitűzése.
1984 januárjában indul csak meg a [[GNU|GNU operációs rendszer]] fejlesztése. Később, mint ahogy Stallman írta:
 
::''„A GNU Projekt tulajdonképpeni története több módon is eltér a kezdeti tervektől. Például a kezdet 1984 januárjáig tolódott. A szabad szoftver filozófiai sarokkövei pedig évekkel későbbi időkig nem lettek letisztázva.”''<ref>[https://www.gnu.org/gnu/initial-announcement.html{{refhely A|bejelentés GNU|2. Projekt tevőleges kezdetét pontosító megjegyzés (elérve: 2015.07.22-én)]</ref>bekezdés}}
 
===1985. március===
1985 márciusában Stallman megnevezi a GNU projekt lényegét és céljait a [[GNU MANIFESTO]]-ban. Sokat idéz az 1983. szeptember 27-én írt leveléből, de ki is egészíti azt. Szembenéz azokkal a felvetésekkel és kérdésekkel, amit egy kívülálló tenne fel a Projekt kapcsán, majd megválaszolja őket (pl. Szabad szoftver esetén lehet-e szoftverfrissítésre számítani, van-e támogatás? Mit tegyen, aki versenyképességét fenn akarja tartani a többi céggel szemben és ezért választana fizetős operációs rendszert?).<ref>[https://www.gnu.org/gnu/{{refhely |manifesto.html A GNU MANIFESTO szövege (elérve: 2015.07.22-én)]</ref>}}
 
===1985. október===
 
== Források ==
{{hely |bejelentés}} {{CitWeb |url=https://www.gnu.org/gnu/initial-announcement.html |cím=Initial Announcement |elér=2018-09-01 |nyelvkód=en}}<br/>
*https://www.gnu.org/philosophy/free-sw.en.html
{{hely |free software}} {{CitWeb |url=https://www.gnu.org/philosophy/free-sw.en.html |cím=What is free software? |elér=2018-09-01 |nyelvkód=en}}<br/>
*https://www.gnu.org/gnu/initial-announcement.html
{{hely |A GNU projekt}} {{CitWeb |url=https://www.gnu.org/gnu/the-gnu-project.html |cím=The GNU Project |elér=2018-09-01 |nyelvkód=en}}<br/>
{{hely |manifesto}} {{CitWeb |url=https://www.gnu.org/gnu/manifesto.html |cím=The GNU Manifesto |elér=2018-09-01 |nyelvkód=en}}<br/>
* {{CitWeb |url=https://www.gnu.org/philosophy/free-sw.hu.html |cím=Mi a szabad szoftver? |elér=2018-09-01 |nyelvkód=hu}}
*https://www.gnu.org/bulletins/bull1.txt
*https://www.gnu.org/gnu/the-gnu-project.html
*https://www.gnu.org/gnu/manifesto.html
*https://www.gnu.org/licenses/gpl-3.0.en.html
*https://www.gnu.org/licenses/license-list.html
*https://www.gnu.org/philosophy/open-source-misses-the-point.html
*http://opensource.org/docs/osd
*https://en.wikipedia.org/wiki/Free_software
 
== További információk ==
 
== Kapcsolódó szócikkek ==
122

szerkesztés