„Szabad szoftver” változatai közötti eltérés

A '''szabad szoftver''' (idegen kifejezéssel ''free software'' vagy ''libre software''<ref>{{Cite webrefhely |url=https://www.gnu.org/philosophy/free-sw.en.html software|title=What''The isFree freeSoftware software?Definition'' |accessdate=2018-09-01című |work=www.gnu.org |language=enfejezet}}</ref>) olyan [[szoftver]], amelyet a felhasználó:

*a módosított programot továbbterjesztheti, lehetővé téve ezzel, hogy az egyedi változtatás hasznát egy nagyobb közösség is élvezze.{{refhely |free software|''The four essential freedoms'' című fejezet}}

A szabad szoftver kifejezés tehát a szoftver felhasználásával kapcsolatos ''szabadságjogokra'' utal.<ref>[https://www.gnu.org/philosophy/{{refhely |free-sw.en.html Szabadsoftware|''The szoftverFree általSoftware biztosítottDefinition'' szabadságjogokcímű (elérve:fejezet}} 2015.07.22-én)]</ref>Ezeket Aa szabadságjogokszabadságjogokat a szoftverhez írásban kiadott [[licencszerződés]]sel garantálódnakgarantálja. Gyakorlatiasabb értelemben tehát, szabad szoftver az a szoftver, aminek a licence garantálja a fent említett szabadságjogokat.

Több szabadon felhasználható licencsablon is teljesíti ezeket a követelményeket. A szabad szoftver fogalmának megalkotója, [[Richard Stallman]] elkészített egy ilyen licencet, melyet bármely szoftver szerzője alkalmazhat, aki szabad szoftverként kívánja programját közzétenni. Ez az ún. [[GNU| General Public License]], mely az idők során több változáson is keresztülment.<ref>[https://www.gnu.org/licenses/gpl-3.0.en.html General Public License aktuális változata (elérve: 2015.07.22-én)]</ref>

Az 1970-es évek elejére ez az állapot megváltozott: a szoftverköltségek drasztikusan emelkedninőni kezdtek. A piac szereplői felismerték, hogy a szoftverek írásáért és fenntartásáért az emberek hajlandóak fizetni. Az 1970-es évekre a független szoftvereket gyártók és a saját hardvereikhez szoftvereket író vállalatok lettek a szoftverpiac egymással versengő szereplői. Utóbbiak pénzt direkt nem kértek a megírt programokért, de hardveráraikba beépítették programírás költségeit. Az egyik ilyen gyártó az [[IBM]] volt. Az [[Egyesült Államok]] vád alá helyezte a céget, később megállapítva, hogy ez a magatartás versenyellenes<ref>Fisher, Franklin M.; McKie, James W.; Mancke, Richard B. (1983). IBM and the U.S. Data Processing Industry: An Economic History. Praeger. {{ISBN|0-03-063059-2}}.</ref> (megerősítve azt is, hogy a szoftverár nyílt felszámítása, a szoftverért való pénz kérése a követendő példa).

Míg néhány szoftver mindörökre ingyenes maradt, a fizetős programok száma határozottan emelkedett. Az 1970-es évek végére ésvégén, az 1980-as évek elejéreelején a szoftveripar lépéstegyre több szereplője tett lépéseket annak érdekében, hogy többé már az arra képes felhasználók többet nese tanulmányozhassák vagy alakíthassák át aza gyártók általukszámára [[profit]]ábilisjövedelmező programokat: zárttá tették a forráskódot, csak a lefordított, bináris másolatokat adták el. Végül 1980-ban az Egyesült Államokban a szerzői jogi törvényeket kiterjesztették a számítógépprogramokra is.

::''„...meg fogok alkotni egy komplettteljes Unix-kompatibilis operációsszoftver rendszert fogok készíteni, amit GNU-nak (a GNU Nem Unix) fogok hívni, és ingyen fogom adni mindenkinek, aki használni tudja.”''<ref>[https://www.gnu.org/gnu/initial-announcement.html{{refhely A|bejelentés |''Free GNUUnix!'' Projektetcímű útjárarész, indítóelső levél (elérve: 2015.07.22-én)]</ref>bekezdés}}

Stallman a megszorító [[szoftverlicenc]]ekkel és a szoftvervásárláskor érvénybe lépő tovább nem adási záradékokkal nem értett egyet.<ref>[https://www.gnu.org/gnu/initial-announcement.html{{refhely Richard|bejelentés Stallman|''Why személyesI indokaMust aWrite GNU'' Projektcímű elindításáról (elérve: 2015.07.22-én)]</ref>rész}} A tradicionális [[hacker etika|hackeretika]] ugyanis megkövetelte a fejlesztés alatt lévő programok egymással való megosztását. Az egyetemen töltött időről, majd a GNU projekt indoklásával kapcsolatban a következőket írta:

::''„<akkoriban> ha bárki egy egyetemről vagy bármilyen cégtől fel akarta használni a programjainkat, boldogan hagytuk. Ha azt láttad, hogy valaki egy szokatlan és érdekes programot használ, mindig megkérhetted, hogy láthasd a forráskódot, vagyis megnézhetted, megváltoztathattad, bekebelezhetted bizonyos részeit, hogy új programot csinálj belőle... AzA erakor újmodern számítógépei, mint amilyen a VAX vagy a 68020 volt, saját operációs rendszert használtak, és egyik se volt ingyenes. Még ahhoz is tovább nem adási szerződést kellett aláírni, hogy a futtatható programot megkapjad. Ez azt jelentette hogy az első dolog, ami megtörtént, amikor egy számítógépet kezdtél használni, hogy megfogadtad: nem fogsz a környezetedben élőkön segíteni... A szabály, amit a fizetős szoftvergyártó cég megalkotott, a következő lett: "Ha megosztod az ismerőseiddel, akkor kalóz vagy. Ha bármi változást akarsz a programon, kérj meg minket, hogy megtegyük.”''<ref>[https://www.gnu.org/gnu/the-gnu-project.html{{refhely |A GNU Projektprojekt|''The leírásafirst (elérve:software-sharing community'' című rész 20153.07 bekezdése és a ''The collapse of the community'' című rész 3.22-én)]</ref> és 4. bekezdése}}

::''„A GNU Projekt tulajdonképpeni története több módon is eltér a kezdeti tervektől. Például a kezdet 1984 januárjáig tolódott. A szabad szoftver filozófiai sarokkövei pedig évekkel későbbi időkig nem lettek letisztázva.”''<ref>[https://www.gnu.org/gnu/initial-announcement.html{{refhely A|bejelentés GNU|2. Projekt tevőleges kezdetét pontosító megjegyzés (elérve: 2015.07.22-én)]</ref>bekezdés}}

1985 márciusában Stallman megnevezi a GNU projekt lényegét és céljait a [[GNU MANIFESTO]]-ban. Sokat idéz az 1983. szeptember 27-én írt leveléből, de ki is egészíti azt. Szembenéz azokkal a felvetésekkel és kérdésekkel, amit egy kívülálló tenne fel a Projekt kapcsán, majd megválaszolja őket (pl. Szabad szoftver esetén lehet-e szoftverfrissítésre számítani, van-e támogatás? Mit tegyen, aki versenyképességét fenn akarja tartani a többi céggel szemben és ezért választana fizetős operációs rendszert?).<ref>[https://www.gnu.org/gnu/{{refhely |manifesto.html A GNU MANIFESTO szövege (elérve: 2015.07.22-én)]</ref>}}