„München” változatai közötti eltérés

A város folyója az [[Isar]], amely München területén 13,7&nbsp;km hosszan, délnyugatról északkeleti irányban folyik. Az [[Isar]] kettévágja a belvárost is. A folyó legismertebb szigete a Múzeum-sziget. München legtöbb kis patakja az Isarba folyik. A város környékén több tó is található: [[Ammersee]], [[Wörthsee]], [[Starnberger See]]. Az Isar mellett a város másik nagyobb folyója a [[Würm]], amely a Starnbergi-tóból ered. A város teljes területe 31&nbsp;041,91 [[hektár]]. München ezzel [[Berlin]], [[Hamburg]], [[Köln]], [[Drezda]] és [[Bréma (város)|Bréma]] után az ország hatodik legnagyobb területű városa. {{szám|310|km2}}-es területéből 44,1% épület és hozzá tartozó beépítetlen terület, 17,1%-ot közlekedésre használnak, 15,6% mezőgazdasági terület, 15,5% mesterségesen kialakított zöldterület (park, temető), 4,1% erdő, 1,3% víz (folyó, tó) és 2,2% egyéb.<ref>[http://www.mstatistik-muenchen.de/themen/stadtbezirke/stadtbezirkszahlen_2006/taschenbuch_2007.pdf 2007-es statisztikák a város területéről (mstatistik-muenchen.de)] {{Wayback|url=http://www.mstatistik-muenchen.de/themen/stadtbezirke/stadtbezirkszahlen_2006/taschenbuch_2007.pdf |date=20120425070933 }} {{de}}</ref></small>

A városalapítás előtt a Münchentől délre található [[schäftlarn]]i kolostorból érkező bencés szerzetesek építettek itt szerzetesi központot. München alapítási évét nem ismerik, a várost először ''Villa Munichen'' néven említették egy [[1158]]-ban, [[Augsburg]]ban kiállított oklevélen,<ref name="Első említés">1158-ban említették meg először Münchent [http://www.stmf.bayern.de/ueber_uns/ausstellung_foyer/muenchner_pfennig/ stmf.bayern.de] {{Wayback|url=http://www.stmf.bayern.de/ueber_uns/ausstellung_foyer/muenchner_pfennig/ |date=20120306014325 }} {{de}}</ref> miután a Welf-dinasztiából származó [[Oroszlán Henrik]] szász és bajor herceg a bencés szerzetesi központ közelében hidat építtetett az [[Isar]]ra. Mivel a sószállítmányokat és a többi kereskedőt ennek használatára akarta kényszeríteni, leromboltatta a közelben meglevő hidat, amit a [[freising]]i [[püspök]] birtokolt. A konfliktust az [[augsburg]]i birodalmi gyűlés elé vitték, aminek következtében Henriknek részesedést kellett fizetnie a bevételeiből. München kereskedelmi (árumegállító, vámszedő) jogait [[I. Frigyes német-római császár|Barbarossa Frigyes]] elismerte.