Wikipédia

„Fred Frith” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
BinBot (vitalap | szerkesztései)
botok
191 035 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
29. sor:
 
==Életrajz==
Frith [[Heathfield]]ben ([[Sussex megye (Anglia)|Sussex]], [[Anglia]]) született olyan családba, amelyben a zenét az élet meghatározó elemének tekintették. Ötéves korától hegedülni tanult és tagja lett az iskolai zenekarnak. 13 éves korában azonban a gitárra váltott, miután látott egy társaságot, amely a kor népszerű instrumentális együttesét a [[The Shadows]]t utánozta. Elhatározta, hogy megtanul gitározni és csatlakozik egy együtteshez. Egy, gitár [[akkord]]okat tartalmazó könyvből tanulta a játékot és hamarosan egy The Chaperones nevű együttesben találta magát, amint a Shadows és a [[The Beatles|Beatles]] [[feldolgozás]]ait játsszák. Aztán amikor elkezdett [[blues]]t hallgatni olyan előadóktól, mint [[Snooks Eaglin]] és [[Alexis Korner]], teljesen megváltozott a gitárzenéről vallott felfogása, és mikorra 15 éves lett, a The Chaperones már blues-együttessé vált. Első nyilvános fellépése egy észak-angliai klubban volt, 1967-ben. Ekkor Frith hagyományos és blues számokat játszott és énekelt.
 
A blues mellett minden olyan zenét elkezdett hallgatni, amelyben gitár szólt, úgy mint a [[folk zene|folk]], a [[klasszikus zene|klasszikus]], a [[Ragtime (zene)|ragtime]] és a [[flamenco]]. Emellett hallgatott [[india]]i, [[japán]] és [[bali]]néz muzsikát is, és különös vonzalmat érzett a [[kelet-európa]]i zene iránt, miután egy [[Jugoszlávia|jugoszláv]] iskolatársa hazai népzenei ritmusokat tanított neki. Frith 1968-ban beiratkozott a [[University of Cambridge]]-re, és ott a zenei horizontja még inkább kitágult, megismerkedve [[John Cage]] [[filozófia|filozófiájával]] és [[Frank Zappa]] rockzenei manipulációival. [[Angol irodalom]]ból diplomázott 1970-ben, majd 1974-ben ''master'' fokozatot szerzett. Cambridge azonban leginkább azért volt meghatározó számára, mert ott jött létre a nagy hatású [[avantgárd]] [[rock]] együttes, a [[Henry Cow]].
40. sor:
 
===Guitar Solos===
A Henry Cow első albuma után, 1974-ben Frith kiadta a ''[[Guitar Solos (album)|Guitar Solos]]'' című lemezét, mely első szóló albumaszólóalbuma volt és bepillantást engedett abba, hogy mit is tud a gitárral. Az album nyolc kíséret nélküli számot tartalmazott, zenei [[improvizáció]]kat [[preparált gitár]]okon. Négy nap alatt vették fel a Kaleidophon Stúdiókban, [[London]]ban és nem használták hozzá az akkoriban elterjedt ''overdub'' technikát, azaz, hogy egy elkészült zenei anyagra újabb zenét (például új hangszert) másolnak rá.
Megjelenése után a ''Guitar Solos'' albumot mérföldkőnek tekintették,<ref name="amg">{{cite web |url=http://www.allmusic.com/album/r637538 |title=''Guitar Solos'' |work=AllMusic.com |first=Sean |last=Westergaard |accessdate=2006-11-20}}</ref> a gitárjátékra való újító és kísérletező hatása miatt. A ''[[Down Beat]]'' magazin 1983. januári kiadása szerint a ''Guitar Solos'' "… elbódítja a hallgatókat. Az album még ma is egyedien innovatív és cáfolhatatlanul merész."<ref name="downbeat">"The Frith Factor: Exploration in Sound", ''[[Down Beat]]'' magazine, January 1983.</ref> Fölkeltette az úgynevezett "mainstream" zenészek figyelmét is, például [[Brian Eno]]ét, ami azt eredményezte, hogy Frith Eno két albumán is gitározott (''[[Before and after Science]]'', 1977 és ''[[Music for Films]]'', 1978).
 
48. sor:
A Henry Cow utolsó albumának felvétele során az együttes tagjai között nézeteltérések alakultak ki az album tartalmára vonatkozóan. Frith és [[Chris Cutler]] az inkább ének-orientálta zenét helyezte volna előtérbe, míg Hodgkinson és [[Lindsay Cooper]] egyszerű instrumentális kompozíciókat szeretett volna. Kompromisszumként Frith és Cutler beleegyezett 1978 elején, hogy a korábban már megkomponált dalokat saját albumban adják ki. A lemez ''[[Hopes and Fears (Art Bears album)|Hopes and Fears]]'' címmel, [[Art Bears]] név alatt jelent meg és [[Dagmar Krause]] működött közre rajta. Az instrumentális anyagot a Henry Cow jelentette meg ''[[Western Culture (album)|Western Culture]]'' címmel, később, még abban az évben, de már az együttes feloszlása után. Az Art Bears trió egyszerű stúdió zenekarként folytatta 1981-ig, két további albumot kibocsátva. A ''[[Winter Songs]]'' 1971-ben jelent meg, míg a ''[[The World as It Is Today]]'' 1981-ben.
 
Ez idő alatt Frith kiadta a ''[[Gravity (Fred Frith album)|Gravity]]'' című albumát 1980-ban, mely második szóló albumaszólóalbuma volt. A felvételek a Norrgården Nyvlánál készültek [[Uppsala|Uppsallában]], [[Svédország]]ban, a svéd [[Samla Mammas Manna]] együttes közreműködésével, valamint a Catch-a-Buzz stúdióban [[Rockville]]-ben, [[Maryland]]ben az [[Amerikai Egyesült Államok|amerikai]] [[The Muffins]] együttessel. A lemez megmutatta, hogy Frith elszakadt a Henry Cow erősen strukturált és zenekar-szerű muzsikájától és a folk, valamint a dance zene felé közeledett. Az album egyik számának ugyancsak "Norrgården Nyvla" volt a címe és ez bizonyult Frith egyik legmeghatározóbb darabjának.
 
===New York===
62. sor:
 
===Egyéb projektek===
Az 1980-as években Frith elkezdett tánc-, film- és szinházi zenéket írni, s több szóló albumaszólóalbuma is erre a műfajra reflektált, például a ''[[The Technology of Tears|The Technology of Tears (And Other Music for Dance and Theatre)]]'' (1988), a ''[[Middle of the Moment (soundtrack)|Middle of the Moment]]'' (1995), az ''[[Allies (Fred Frith album)|Allies (Music for Dance volume 2)]]'' (1996) és a ''[[Rivers and Tides (soundtrack)|Rivers and Tides]]'' (2003). A zeneszerzés új formáit kutatva ugyancsak gyakran kísérletezett véletlen zenei kompozíciókkal, gyakran hozott létre zenét a ''talált hangok'' és a ''helyszíni felvételek'' technikájával. Jó példákat találhatunk ezekre az ''[[Accidental (album)|Accidental (Music for Dance volume 3)]]'' (2002) és a ''[[Prints (album)|Prints: Snapshots, Postcards, Messages and Miniatures, 1987–2001]]'' (2002) című albumokon.
 
Az 1980-as évek végén Frith zeneszerzőként elkezdett más muzsikusok vagy együttesek számára is zenét írni, olyanoknak, mint a [[Rova Saxophone Quartet]], az [[Ensemble Modern]] és az [[Arditti Quartet]]. Az 1990-es évek végén megalakította saját, [[Fred Frith Guitar Quartet]] nevű együttesét René Lussier, [[Nick Didkovsky]] és [[Mark Stewart]] részvételével. Gitárzenéjük, melyben váltakozott a "dallamos és a szép a zajossal, agresszívvel és egészen kihívóval",<ref>{{cite web |url=http://everything2.com/index.pl?node_id=851876 |title=Fred Frith Guitar Quartet |work=everthing2.com |accessdate=2007-10-31}}</ref> két albumon jelent meg: ''Ayaya Moses'' (1997) és ''Upbeat'' (1999), mindkettő Lussier saját [[Ambiances Magnétiques]] kiadójánál.
75. sor:
 
==Hangszerek==
Fred Frith az évek során számos különböző gitárt használt, köztük házilag készítetteket is, attól függően, milyen típusú zenét játszott. A strukturáltabb és finomabb zenei hatások érdekében gyakran játszott [[Gibson 345]]-ön, például szóló albumánszólóalbumán a ''[[Gravity]]''-n. A keményebb, "rockosabb" hangzás érdekében, mint például a [[Massacre]] című albumon, egy régi, 1961-es, szilárd testű Burns gitárt használt, amit a brit mester Jim Burns készített. A mérföldkőnek tekinthető ''[[Guitar Solos]]'' albumon, egy módosított 1936-os Gibson K-11 gitáron játszott.
 
[[Fájl:FredFrith August2006.jpg|thumb|210px|left|Fred Frith fellépése [[Lisszabon]]ban, 2006 augusztusában (© [http://fixwhatusee.blogspot.com/search/label/Fred%20Frith Antonio Jose Silva])]]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Fred_Frith”