„Gemini–5” változatai közötti eltérés

A repülés legnagyobb várakozással övezett kísérlete az űrhajó számára újonnan fejlesztett [[üzemanyagcella]] kipróbálása volt, amely [[hidrogén]] és [[oxigén]] felhasználásával állított elő [[Elektromos áram|elektromos energiát]] és melléktermékként vizet. A nehéz (ezért űrhajózási szempontból előnytelen) [[akkumulátor]]ok helyett ez a megoldás jelentette az előrelépést a hosszabb távú repülések áramszükségletének előállításához. A minél hosszabb távú üzemelés miatt Cooper a lehetséges legalacsonyabb gáznyomást akarta beállítani a cellában, amihez hozzá is kezdett a repülés legelején, ám Conrad hamarosan észlelte, hogy a nyomás egyre alacsonyabb és hamarosan átlépett egy túl alacsony szintre, ami már a működést veszélyeztette. Jelezvén a problémát az irányításnak, az azt a tanácsot adta, hogy kapcsolják be az oxigén tartály fűtését a [[nyomás]] emelésére. Azonban a bekapcsolás után a nyomás inkább tovább csökkent.

A műveleti terv szerint következett a randevúkísérlet. Ehhez a második keringés során az űrhajó rakteréből kibocsátották a ''Kis gézengúz'' nevű, 34 kilogramm súlyú [[műhold|mesterséges holdat]], vagy hivatalos nevén a randevú csomagot. Kezdetben a műhold a várakozásokkal ellentétesen látszott mozogni, aztán elfoglalta a helyét az űrhajó mögött, ahol stabilan követni kezdte a Geminit. Cooper megfordította az űrhajó orrát és a radarral[[radar]]ral befogta a kis műholdat. Ekkor azonban az üzemanyagcella nyomása még tovább zuhant. Az űrhajó közben berepült a rádió követőhálózat holt zónájába, így az űrhajósok magukra maradtak a döntéssel, hogy mit tegyenek. Cooper úgy döntött, hogy lekapcsolja az áramot. Ezzel azonban a randevú radart is kikapcsolta, így a kis műhold lassan elveszett az űrben, meghiúsítva minden további kísérletet. Ekkor hirtelen nem a randevúkísérlet vált prioritássá, hanem annak megfontolása, hogy a Gemini V fenn maradhat-e, vagy inkább térjen haza idő előtt. Kísérletek indultak Houstonban[[Houston]]ban és [[St. LouisebanLouis]]ban, a McConnell[[McDonnell Aircraft|McDonnell]] gyártóhelyén, ahol az űrhajó épült, hogy hogyan üzemeltethető az üzemanyagcella ilyen extrém alacsony nomássalnyomással. A kísérletek végén a repülés vezető Genen[[Gene Kranz]] úgy látta, hogy a tesztek pozitív tapasztalatai alapján legalább egy napos időtartamban folytatható a repülés.