„Szojuz T–5” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Hidaspal (vitalap | szerkesztései)
a Szojuz-program kategória eltávolítva; A Szaljut-program Szojuz űrhajói kategória hozzáadva (a HotCattel)
BinBot (vitalap | szerkesztései)
53. sor:
Központi tervező iroda CKBEM <= Центральное конструкторское бюро экспериментального машиностроения (ЦКБЕМ)> (OKB-1 <= ОКБ-1>, most OAO RKK Energiya im. SP Korolev <= ОАО РКК Энергия им. С. П. Королёва> - [[RKK Enyergija|Központi Kísérleti Gépgyártási Tervezőiroda]]). Az űrhajót kis átalakítással emberes programra, teherszállításra és mentésre (leszállásra) tervezték.
 
[[1982]]. [[május 13.|május 13-án]] a [[Bajkonuri űrrepülőtér]] indítóállomásról egy [[Szojuz hordozórakéta]] (11А511U) juttatta [[Föld]] körüli, közeli körpályára. Az orbitális egység pályája 89.7 perces, 51.6 fokos hajlásszögű, [[ellipszis (görbe)|elliptikus pálya]] [[apszispont|perigeum]]a {{szám|190|kilométer}} kilométer, az [[apszispont|apogeum]]a {{szám|231|kilométer}} kilométer volt. Hasznos tömege {{szám|6850}} kilogramm. Szerkezeti felépítését tekintve a modernizált Szojuz űrhajó napelemtáblás változatával megegyező. Akkumulátorait az űrállomás/saját napelemtáblái által előállított energiával tartották üzemkész állapotban. [[Május 14.|Május 14-én]] 11 óra 43 perckor automatikusan összekapcsolódott az űrállomás I. dokkoló helyével. Összesen 211 napot, 9 órát és 4 percet töltött a világűrben. Összesen {{szám|3344}} alkalommal kerülte meg a Földet.
 
A Szojuz T űrhajók (modernizált Szujuz űrhajó) kifejlesztésével biztosították az [[Interkozmosz]], a [[Szovjetunió]] és kelet-európai országok közös, emberes [[űrkutatás]]i programjához az embert szállító eszközt, elősegítve a [[Szaljut-program|Szaljut űrállomásokra]] történő alaplegénység váltását, valamint a látogatók fogadását. Az űrhajók 14 napig képesek önálló feladatot ellátni. 6 hónapig alkalmas az űrállomással összekapcsolt állapotban szolgálatot teljesíteni.