„Békéscsaba” változatai közötti eltérés

Az [[első világháború]] sok szenvedést hozott. A város fiai a híres [[101. gyalogezred]]ben és a 4.sz gyalogezredben harcoltak, a keleti fronton, illetve az olasz fronton. Döntő érdemeik voltak a [[Kőrösmező]] környéki sikeres védelmi hadműveletekben, majd részt vettek a [[gorlicei áttörés]]ben is.<ref>Földi Pál: A Magyar Honvédség az első világháborúban, Anno Kiadó, 2002.</ref> A harcoknak több, mint 963 békéscsabai áldozata volt. Méltó emlékművük a Hősök temetőjében és a központban, a Szabadság téren áll. [[1919]] és [[1920]] között Békéscsaba előbb a [[Tanácsköztársaság]] diktatúráját, majd a [[1919-es magyar–román háború|román megszállás]] nehézségeit viselte. A [[trianoni békeszerződés]] után Magyarország elveszítette legnagyobb [[tiszántúl]]i városait, többek közt Aradot, [[Temesvár]]t és Nagyváradot, így Békéscsaba egyike lett azoknak a városoknak, amelyeknek át kellett venniük ezek szerepét. A diktátumra való emlékezésként [[2008]]. [[június 4.|június 4-én]] a békéscsabaiak egy Trianon-emlékművet emeltek, ahol egy angol bárddal felszerelt francia [[Nyaktiló|guillotine]] csap bele [[Nagy-Magyarország]]ba, ezzel is szimbolizálva a nyugati nagyhatalmak akkori szándékait.<ref>{{cite web |url=http://bekescsaba.hir6.hu/cikk/10444/080604_trianon_emlekmuvet_avattak_bekescsaban |title=Trianon emlékművet avattak Békéscsabán |accessdate=2008-06-04 |format= |work=Hír6}}</ref>

A [[második világháború]] idején [[1944]]-ben két tragikus esemény is megrázta a várost. [[Június 24.]] és [[június 26.|26.]] között több mint 3000 [[zsidók|zsidót]] indítottak útnak [[Auschwitzi koncentrációs tábor|Auschwitz]] felé, akiknek alig 20%-a tért vissza a háború után; [[szeptember 21.|szeptember 21-én]] pedig a [[Brit Királyi Légierő|brit]] és [[Az Amerikai Egyesült Államok Légiereje|amerikai légierő]] több száz [[Bombázó|nehézbombázó]]ja bombázta a vasútállomást és környékét, 93 ember halálát okozva. A bombázás következtében a vasútállomás és környéke szinte teljesen megsemmisült, több más épület megrongálódott. Emiatt a mai napig foghíjas az állomásépülettel szemben álló tér, az egykori Kakas Szálló helyén. Még több légitámadás is érte a várost, így az összes elhunytak száma 170 fő. A magyar légvédelem összesen kb. 15-20 támadó gépet tudott lelőni. [[Október 6.|Október 6-án]] a [[Munkás-paraszt Vörös Hadsereg|Szovjetunió Vörös Hadserege]] elfoglalta, majd megszállta a várost.

Az [[1950-es megyerendezés]] során Békéscsabát [[Békés megye]] [[megyeszékhely]]évé nyilvánították. [[1956]]-ban a városban állomásozó [[Magyar Honvédség|honvédségi alakulatok]] a [[1956-os forradalom|forradalom]] mellé álltak, október 23-án a Békéscsabán állomásozó hadosztály katonái levették a Rákosi-címert a sapkájukról. Október 26-án tüntetés zajlott a település központjában, kinyomtatták a 16 pontot. Október 27-én a rendőrség is a tüntetők oldalára állt. A békéscsabai városi – majd megyei – forradalmi bizottság elnökének Fekete Pált választották. Egy napra rá, 28-án betiltották a pártbizottság lapját, a Viharsarok Népét, helyette a forradalmi Kossuth Népe, majd november 1-jétől a Független Újság jelent meg három napig. A településen az időszak során végig rend uralkodott, kilengések nem történtek. Október 30-án néhány városi [[Államvédelmi Hatóság|ÁVH]]-st őrizetbe vettek. [[November 4.|November 4-én]] az országba beözönlő, harckocsikkal megerősített szovjet csapatok Békéscsabát is megszállták. A városban több helyen is lőtték a szovjet páncélosokat és katonákat, az ellenállás fészkei a forradalmi tanács épülete, valamint a Petőfi utcai Általános Iskola voltak. Több szovjet katona, két rendőr és egy civil vesztette életét. A viszonttűzben egy ember halt meg, emlékét ma emléktábla őrzi a Szabadság téren. November 10-én letartóztatták Fekete Pált, erre a hírre sztrájkok robbantak ki. December 6-án a forradalom budapesti hősei iránti tiszteletadás jelszavával tömeges, néma tüntetés volt a városban, ami az 56-os események utolsó mozzanata volt a településen.<ref>[http://beol.hu/bekes/kozelet/1956-a-videk-forradalma-is-volt-334848 1956 a vidék forradalma is volt], BEOL.hu, 2010. október 23.</ref>

Békéscsaba közgyűlése 2015 tavaszán döntött arról, hogy a megyeszékhely önkormányzata hozza létre a százszázalékosan tulajdonában álló Békéscsabai Médiacentrum Kft.-t. Már az év októberétől a médiacentrum adta ki a Csabai Mérleget, november 16-án elindult a behir.hu hírportál, majd november 20-án megkezdte sugárzását a 7.Tv.  

* [[1979]]. [[január 29.|január 29-én]] '''[[Hajduk Károly]]''' [[Jászai Mari-díj]]as magyar színész