„Jövedéki adó” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
11. sor:
A felsorolásban szereplő egyedáruk a modern jövedéki szabályozásnak már nem szereplői. Természetesen mind a történelmi, mind a mai szabályozásnak a lényege az adóbevételek szaporításán kívül az egyedi áruk termelőinek, forgalmazóinak megszorítása olyan értelemben, hogy az államot ne érje kár az adóbevételek elmaradása miatt. A második világháború után fontos cél volt a feketekereskedelem felszámolása is. A magas adótartalmú termékek piaci, közúti ellenőrzése ma is rendkívül fontos az árnyékgazdaság visszaszorítása miatt. <ref>[https://jovedekiado.hu/contents/view/jovedeki-ado A jövedéki adó]"1993. július 1-jén lépett hatályba a magas adótartalmú, az államnak kiemelkedő adóbevételi forrást jelentő jövedéki termékek termelését, kereskedelmét szabályozó új jogi szabályozás, a jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló 1993. évi LVIII. törvény. Ezen szabályozásnak az volt a célja, hogy az állami bevételek biztosítás mellett egyenlő versenyfeltételeket teremtsen a piaci szereplők között, illetve gátat szabjon a feketekereskedelemnek, amelyben további kiskapuk működtek. A jövedéki termékekkel kapcsolatos adóztatási feladatokat ekkor az APEH, míg a forgalmazásukkal összefüggő engedélyezési, ellenőrzési teendőket a Vám- és Pénzügyőrség látta el.
1997. november 04-én fogadta el az Országgyűlés a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 1997. CIII. törvényt. A bevezetett új jövedéki szabályozás célja az adó biztosabb és hatékonyabb beszedése, valamint az Európai Unió által előírt jogharmonizációs követelményeknek való megfelelés volt. Ennek megfelelően a jövedéki termékekre az állami elvonás 1998-tól jövedéki adóként került beszedésre és ezzel egyidejűleg a fogyasztási adótételük megszűnt. A jövedéki adó egyben átvette az egyes jövedéki termékeknél fennállt többféle fizetési kötelezettség szerepét is. A másik nagy változás, hogy az új jövedéki adótörvény az összes funkció ellátását a Vám-
Magyarország 2004. május 01-jén csatlakozott az Európai Unióhoz, amely változást eredményezett a jövedéki szabályozás területén is. Az európai uniós jogszabályi normák maradéktalan átvétele érdekében hosszantartó előkészületek után 2004. május 01-jén lépett hatályba a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény"</ref>
17. sor:
Magyarországon jelenleg a
*"2016. évi LXVIII. törvény a jövedéki adóról" (továbbiakban:Jöt) című magas szintű jogszabály szabályozza, amelynek végrehajtási rendelete
*a 45/2016. (XI. 29.) NGM rendelet a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról<ref>[https://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1600045.NGM×hift=fffffff4&txtreferer=00000001.TXT 45/2016. (XI. 29.) NGM rendelet a jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról]</ref>.
Ezen jogszabályok meghatározása szerint jövedéki termékek a következő kategóriákba sorolhatóak: :− energiatermék;<ref>(Pl.a [[repülőbenzin]], a [[kerozin]], a gázolaj, a fűtőolaj, amelyek [[kőolaj]] származékok, mint ahogy a [[benzin]] is. Tágabb értelemben energiatermék például a [[víz]], a [[földgáz]].)</ref>
:− [[sör]];
300 ⟶ 302 sor:
[[Kategória:Gazdasági jog]]
[[Kategória:Jövedéki jog]]
{{csonk-dátum|csonk|2018 januárjából}}
{{Portál|Jog}}
| |||