„David Fincher” változatai közötti eltérés

A film egy 80 évesen születő és egyre fiatalodó, vagyis visszafelé élő emberről szól, akit gombgyáros édesapja a születése után egy öregek otthona előtt rak le. Benjamin Button itt éli le életének egy részét, miközben halászhajón bejárja a fél világot, s részt vesz a [[Másodikmásodik világháború]]ban is. Buja kupiban veszíti el szüzességét, viszonya lesz a férjes Elizabeth-tel ([[Tilda Swinton]]), találkozik apjával is. Közben másra sem tud gondolni, mint nagy szerelmére, Daisyre ([[Cate Blanchett]]), akit hol elveszít, hol megkap élete folyamán, hogy végül kisgyermekként az ő karjaiban hunyja le a szemét.

A Benjamin Button különös élete [[F. Scott Fitzgerald]] egyik [[1921]]-es novellájának motívumaiból építkezik. Ugyan az eredeti mű inkább az abszurditást helyezte előtérbe, Fincher és forgatókönyvírója vér komolyra vette a figurát. Ráadásul [[Eric Roth]], aki a ''[[Forrest Gump]]'' forgatókönyvjéért is felelős volt – szinte plagizálta önmagát, amikor a társadalmon kívül rekedt egyén epikus életét írta meg újra. Így tulajdonképpen [[Brad Pitt]] harmadik szerepeltetése kivételével semmilyen Fincher-jegyet nem fedezhetünk fel a filmben, sokkal inkább egy hollywoodi nagyepikát láthatunk, mint kísérletező műfaji alkotást. Különösen bántó, hogy bár két tragédiát (az [[Elsőelső világháború]]t és a denveri árvizet) fog közre történelmével, mégsincs semmilyen társadalomkritikai él a film visszaforgatott időkerekében. S annak ellenére, hogy öregedés és elmúlás kronológiáját – ezáltal a létezés lehetetlenségét – kívánta barokkos tablóban megfesteni, az eredmény túl szegényesre sikerült az áthallások sokasága miatt.