Wikipédia

„Adócsalás” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
kis jav
Költségvetési csalás külön szócikk, innen duplum törölve
1. sor:
{{országspecifikus/hu}}
'''Adócsalás'''t az követi el, aki [[adókötelezettség]]ének megállapítása szempontjából jelentős tényt, adatot a hatóság előtt valótlanul ad elő, vagy elhallgat. Ezzel vagy más megtévesztő magatartással az adóbevételt csökkenti. Aki az adóhatóság megtévesztésével őt magát meg nem illető [[adómentesség]]et, vagy [[adókedvezmény]]t vesz igénybe, vagy aki olyan terményt, terméket, amely jövedék tárgya, a jogszabályban megállapított feltétel hiányában, vagy hatósági engedély nélkül előállít, a ''jövedéki ellenőrzés'' alól elvont terményt vagy terméket vagyoni haszon miatt megszerez, elrejt vagy elidegenítésében részt vesz. (Btk. 310.§.)▼
Az '''adócsalás''' egy bűncselekmény. A Btk-t módosító 2012. évi C. tv. 396. §-atörvény az adócsalásadócsalád helyett bevezette a '''[[költségvetési csalás]]''' nevű különös részi tényállást. A módosítás 2013. július 1-jén lépett hatályba.▼
 
== Az adócsalás korábbi szabályozása Magyarországon ==
== A költségvetési csalás tényállásának a bevezetése az adócsalás helyett ==
▲Az '''Adócsalásadócsalás'''t az követi el, aki [[adókötelezettség]]ének megállapítása szempontjából jelentős tényt, adatot a hatóság előtt valótlanul ad elő, vagy elhallgat. Ezzel vagy más megtévesztő magatartással az adóbevételt csökkenti. Aki az adóhatóság megtévesztésével őt magát meg nem illető [[adómentesség]]et, vagy [[adókedvezmény]]t vesz igénybe, vagy aki olyan terményt, terméket, amely jövedék tárgya, a jogszabályban megállapított feltétel hiányában, vagy hatósági engedély nélkül előállít, a ''jövedéki ellenőrzés'' alól elvont terményt vagy terméket vagyoni haszon miatt megszerez, elrejt vagy elidegenítésében részt vesz. (Btk. 310.§.)
 
▲Az Btk-t módosító 2012. évi C. tv. 396. §-a az adócsalás helyett bevezette a '''[[költségvetési csalás]]''' nevű különös részi tényállást. A módosítás 2013. július 1-jén lépett hatályba.
* (1) Aki
** a) költségvetésbe történő befizetési kötelezettség vagy költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában mást tévedésbe ejt, tévedésben tart, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy a valós tényt elhallgatja,
** b) költségvetésbe történő befizetési kötelezettséggel kapcsolatos kedvezményt jogtalanul vesz igénybe, vagy
** c) költségvetésből származó pénzeszközöket a jóváhagyott céltól eltérően használ fel,
és ezzel egy vagy több költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
*(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha
** a) a költségvetési csalás nagyobb vagyoni hátrányt okoz, illetve
** b) az (1) bekezdésben meghatározott költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.
* (3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
** a) a költségvetési csalás jelentős vagyoni hátrányt okoz, vagy
** b) a nagyobb vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.
*(4) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
** a) a költségvetési csalás különösen nagy vagyoni hátrányt okoz, vagy
** b) a jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.
* (5) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha
** a) a költségvetési csalás különösen jelentős vagyoni hátrányt okoz, vagy
** b) a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.
* (6) Az (1)-(5) bekezdés szerint büntetendő, aki a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvényben, valamint a felhatalmazásán alapuló jogszabályban megállapított feltétel hiányában vagy hatósági engedély nélkül jövedéki terméket előállít, megszerez, tart, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik, és ezzel a költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz.
* (7) Aki költségvetésből származó pénzeszközökkel kapcsolatban előírt elszámolási, számadási, vagy az előírt tájékoztatási kötelezettségének nem vagy hiányosan tesz eleget, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy valótlan tartalmú, hamis vagy hamisított okiratot használ fel, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
* (8) Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki az (1)-(6) bekezdésében meghatározott költségvetési csalással okozott vagyoni hátrányt a vádirat benyújtásáig megtéríti. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.
* (9) E § alkalmazásában
** a) [[költségvetés]]en az államháztartás alrendszereinek költségvetését - ideértve a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetését és az elkülönített állami pénzalapokat -, a nemzetközi szervezet által vagy nevében kezelt költségvetést, valamint az Európai Unió által vagy nevében kezelt költségvetést, pénzalapokat kell érteni. Költségvetésből származó pénzeszköz vonatkozásában elkövetett bűncselekmény tekintetében a felsoroltakon kívül költségvetésen a külföldi állam által vagy nevében kezelt költségvetést, pénzalapokat is érteni kell;
** b) vagyoni hátrány alatt érteni kell a költségvetésbe történő befizetési kötelezettség nem teljesítése miatt bekövetkezett bevételkiesést, valamint a költségvetésből jogosulatlanul igénybe vett vagy céltól eltérően felhasznált pénzeszközt is.
 
== Áfacsalás ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Adócsalás”