„Tea (ital)” változatai közötti eltérés

 

== Etimológia ==

A ''tea'' szó a hasonló angol szóból származik, melynek eredete, a ''tê'' (茶) [[Amoy]]i (廈門 [[Hsziamen]], [[Fucsien]]), dél-kínai szó. A britek Kínából Európába tengeri úton szállították a teát. Abból, hogy egyes népek hogyan hívják a teát, eldönthető, hogy mely kereskedelmi úton találkoztak azzal először. Például a [[szanszkrit nyelv|szanszkrit]], [[orosz nyelv|orosz]], [[perzsa nyelv|farszi]] (iráni) illetve néhány észak-európai nyelvben a teát ''csáj''-nak ismerik, ami mutatja, hogy a teájukat valószínűleg nem a tengeri, hanem szárazföldi úton kapták, valószínűleg a [[selyemút]]on, északról. A teát ''csá''-nak (茶) hívják [[mandarin nyelv|mandarin]] kínai nyelvjárásban. A [[portugál nyelv]]ben elnevezése ''chá.'' [[Írország]]ban, főként [[Dublin]]ban a ''cha'' kifejezést gyakran használják a teára, és a ''char'' gyakori [[szleng]]kifejezés volt a [[Nemzetközösség|Brit Nemzetközösségben]] szolgáló katonai erőknél a 19. és a 20. században, mely átkerült a hétköznapi használatba is. Napjainkban az [[Amerikai Egyesült Államok]]ban számos [[kávéház]] kezdett el tejes, édes, fűszeres teát árulni ''chai'' néven, mely távoli rokona az indiai receptek alapján készülő italoknak, de azoknál sokkal kevésbé fűszeres. Európában a legnagyobb karriert Angliában futotta be a tea, ahol valósággal társadalmi eseménnyé nőtte ki magát az ''Ötórai tea'' szokásában.<ref>[http://teahaz.network.hu/blog/teahaz-hirei/az-otorai-tea Az ötórai tea]</ref>