„Úrbéri rendelet” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Mária Terézia Úrbéri Tabellák |
Mária Terézia Úrbéri Tabellák |
||
18. sor:
* Kilencedik punktumː Azokrol, melyek a belső rendtartozást illetik.
==A jobbágytelek meghatározása==
A rendelet szerint a jobbágy házhely ([[jobbágytelek]]) belső fundusból (belső telek, belsőség), azaz házhelyből, annak udvarából és veteményeskertjéből, valamint külső appertinentiákból (tartozékok) állt. Az appertinentiákhoz tartozott a szántó, rét, legelő. A területek nagyságát azzal a vetőmag mennyiséggel határozták meg, ami az adott terület bevetéséhez kellett. Egy egész jobbágytelek belső fundusának nagysága 2 pozsonyi mérő, azaz kb. 62 liter volt. (1 pozsonyi mérő 2 [[véka]] volt, a véka méretű és egyúttal véka nevű szalmából font gabona tároló edények még pár évtizede is használatosak voltak a parasztgazdaságokban.) Két pozsonyi mérő vetőmaggal rendszerint 1200 [[négyszögöl]], az az egy magyar [[Hold (mértékegység)|hold]] nagyságú területet lehetett bevetni. Ha a belső telek ennél kisebb volt, az a külső tartozékokból pótolni kellett, ha a belső telek 1/4 mérőnél nem nagyobb mértékben haladta meg az előírtat, "azt mint csekélységet" nem kellett figyelembe venni, ha viszont ennél nagyobb mértékben, akkor azt is a külső tartozékokhoz kellett számítani.▼
▲A rendelet szerint a jobbágyok kötelességeit és adózását a jobbágy
Egy egész jobbágytelekhez tartozó szántó és rét nagysága különböző településeken az 1767. évi úrbéri tabellákban.
{| class="wikitable"
|-
!Helység(ek)!![[Bozsok]] és [[Kőszegszerdahely|Szerdahely]]!![[Rábacsécsény|Csécsény]]!![[Vác|Kisvác]]!![[Karácsond]]!![[Szolnok]]!![[Tápé]]
|-
| Vármegye||[[Vas vármegye|Vas]]||[[Győr vármegye|Győr]]||[[Pest-Pilis-Solt vármegye|Pest-Pilis-Solt]]||[[Heves vármegye|Heves]]||[[Szolnok vármegye|Szolnok]]||[[Csongrád vármegye|Csongrád]]
|-
| Szántó||18 hold||22 hold||26 hold||28 hold||30 hold||38 hold
33 ⟶ 35 sor:
| kaszálás||évente kétszer||évente egyszer||évente egyszer||évente egyszer||évente egyszer||évente egyszer
|}
A fél-, negyed- és nyolcad jobbágytelkes jobbágyokra a fenti rendelkezés arányosítva (proportio) értendő.
==A jobbágyok haszonvételi jogai==
A második punktum a jobbágyok jogait rögzítette. Egy 1550. évi törvény alapján a jobbágyoknak szabad volt bort árulniuk Szent Mihály napjától Karácsonyig (a fenti települések közül Csécsényben /ma Rábacsécsény/, Karácsondon és Szolnokon), illetve Szent György napig (a fenti települések közül Bozsokon és Szerdahelyen /ma Kőszegszerdahely/, Kisvácon és Tápén.
A jobbágyok haszonvételi jogainak további csoportja a jobbágytelken kívüli földterületekre vonatkozott. Az irtásokon elvégzett munkát a vármegyének fel kellett becsülnie és az így megállapított ellenértéket készpénzben ki kellett fizetnie a földesúrnak. A jobbágyok marhái számára megfelelő legelőterületet kellett biztosítani. Az erdőkben szabad faizási jog illette meg a jobbágyokat tüzelő gyűjtése céljából. Ugyancsak ingyen illette meg a jobbágyokat az épületre való fa is. Makkoltatásra a jobbágyok fizetés ellenében használhatták az erdőket, a fizetendő bér nagyságában a földesúrral kellett megegyezniük.
{{Csonk-tört}}
| |||