„Pattern 1853 Enfield” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
67. sor:
A leolvadás megelőzése és további szipojlázadások elkerülése érdekében keményebb öt rész viaszból és egy rész faggyúból készült eleggyel váltották fel a zsírozást. Ám ekkor a puska hideg éghajlat alatt kezdett szorulni, ráadásul felismerték, hogy a faggyú hosszú tárolás esetén eloxidálja a lövedék felszínét. Ezzel párhuzamosan a huzagolást progresszív mélységűre változtatták, melynek következtében 1858-tól a barázdák mélyebbek voltak a csőfarnál és folyamatosan sekélyedtek a torkolat felé. A csőfarban több hely maradt a szennyeződés számára, s ettől a szorulás kiküszöbölését várták, de mindhiába. A megoldás [[Edward Mounier Boxer]] századostól érkezett, aki javaslatot tett a lövedék átmérőjének 0,55 hüvelykre való csökkentésére, és változtatott a lövedékkúp és a szoknya alakján. A várakozással ellentétben a változtatás teljes sikert hozott. A puska ugyanolyan pontos maradt, mint korábban volt és a töltény immár semmilyen éghajlat alatt nem szorult. Az új lövedéket 1859-ben rendszeresítették.{{refhely|Kapszli.hu2}}
== Az Új-Zélandi bennszülött háborúkban ==
A P53 huzagolt hadipuskát Új-Zélandon a brit hadsereg ezredei, a gyarmati milícia, az önkéntes egységek és később az Új-Zélandi Fegyverfőhatóság is használta. Az új-zélandi bennszülött háború 1845-től 1872-ig dúlt, s ennek második felében a P53 is bevetésre került. Az első darabjait Új-Zélandon a 58. és a 65. ezred katonái kapták 1858-ban.<ref>lásd a 65. ezred naplója, ''ms'' bejegyzése 1858-ban.</ref> A P53 hosszúsága és súlya miatt nem vált be a sűrű bozótossal benőtt hegyek között. A Forest Rangers nevű speciális alakulat harcolt a bennszülött felkelők ellen, de első, a Hunua hegyek ormaira vezetett expedíciójuk után a legtöbb P53-asukat raktárba tették és rövidebb, könnyebb fegyverekre cserélték, mint például a [[Calisher and Terry karabély|Calisher and Terry hátultöltős karabély]], a .36-os kaliberű [[Colt 1851 Navy Revolver]] és a .44-es kaliberű [[Beaumont–Adams revolver]]. A különleges egység csak egy maroknyi P53-as tartott meg nagy távolságban levő célpontok leküzdésére. A brit hadsereg reguláris ezredei viszont továbbra is használták a P53-ast a nyíltabb, [[Harasztok|harasztokkal]] és fűvel benőtt [[Új-zélandi füves puszták|új-zélandi pusztákon]] a [[Waikato régió]] környékén.<ref>Forest Rangers.R.Stowers.Hamilton.1996.</ref>
<!----Numbers of Enfield muskets were also acquired by the Maori later on in the proceedings, either from the British themselves (who traded them to friendly tribes) or from European traders who were less discriminating about which customers they supplied with firearms, powder, and shot.
After the introduction of the Snider-Enfield, many of the Enfield Muskets in the Armed Constabulary's armouries were sold off to members of the public, and they remained a popular sporting and hunting arm in New Zealand well into the late 19th century, long after the introduction of metallic cartridge-loading firearms.---->
== Jegyzetek ==
| |||