„Pfeifer & Langen” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Új oldal, tartalma: „{{építés alatt}} {{Cég infobox | név = Pfeifer & Langen GmbH & Co. KG | kép = | képméret = | képaláírás = | típus = | jelmondat = | alapítás = 1870…” Címkék: tataroz vagy építés alatt sablon kihelyezve HTML-sortörés |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
11. sor:
| székhely = [[Köln]]
| vezetők = Michael Schaupp<br>Uwe Schöneberg<br>Frank Walser
| alapító = [[Emil Pfeifer]]<br>[[Valentin Pfeifer]]<br>[[Eugen Langen]]
| iparág = élelmiszeripar
| forma =
23. sor:
| nyelvek =
| székház =
| honlap =
| lábjegyzet =
}}
30. sor:
== Története ==
=== 1926 előtt ===
A fronhofi birtokon (jelenleg [[Köln-Ossendorf]] első ízben 1851. október 31-én főztek először cukrot cukorrépából kísélret jelleggel. [[Emil Pfeifer]], aki 1840-ben lett a birtok tulajdonosa és társa, August Joest ebben a kezdeti időszakban öt alkalmazottat foglalkoztattak, és 51 répatermelőtől vásárolták fel az alapanyagot a környéken. Miután 1853-ban August Joest kivált a társulásból, a cég neve „Emil Pfeifer & Cie“ lett. Emil fia, [[Valentin Pfeifer|Valentin]] 1865-ben társtulajdonos lett. 1868-ban jelent meg a cég történetében [[Eugen Langen]] mérnök, feltaláló, aki Ossendorfban próbálta ki először a gyakorlatban az általa szabadalmaztatott kemencét.
A Pfeifer & Langen céget 1870. április 19-én alapította Kölnben [[Emil Pfeifer]], [[Valentin Pfeifer]] és Eugen Langen. Egy évvel később megkezdte működését az elsdorfi cukorgyár. A gyárigazgató Eugen Langen volt, aki 1872-ben kidolgozta a [[kockacukor]] gyártási eljárását. AZ 1869-ben üzembe helyezett Düren–Neuss vasútvonal lehetővé tette távolabbi vidékekről is a répa beszállítását.
<gallery>
Emil Pfeifer.jpg|Emil Pfeifer
42 ⟶ 40 sor:
</gallery>
1879-ben a Pfeifer & Langen létrehozta Euskirchenben második cukorgyárát. 1880 körül az elsdorfi gyár nemzetközi szinten is példaként szolgált, és a cég az euskircheni gyár elindulásával a legnagyobb cukoripari vállalat lett Németország nyugati részén. 1884-ben üzemi betegbiztosítót alapítottak.
1894-ben az ossendorfi gyárat bezárták, mivel [[Köln]] fejlődése következtében a mezőgadaságilag hasznosítható terület lényeges mértékben csökkent. 1905-ben a Pfeifer & Langen {{szám|70000}} márka értékben részvényeket vásárolt az elseni cukorgyárban, majd 1909-ben teljesen felvásárolta.
=== 1926 és 1989 között ===
[[Fájl:Historische Pfeifer & Langen Dose (1).jpg|bélyegkép]]
1926-ban
1931-ben az elseni gyára ót bezárták. 1935-ben, miután a Pfeifer & Langen részvénytársaság visszaszerezte banki tulajdonban levő részvényeit, ismét korlátolt felelősségű társasággá alakult.
1945-ben az elsdorfi cukorgyárat amerikai csapatok szállták meg.
1951-től kezdve a dormageni gyár áttért a plazmapótló [[dextran]] gyártására. 1965-től kezdve a Pfeifer & Langen [[befőzőcukor|befőzőcukrot]] is előállít, melynek licencét utóbb bel- és külföldön értékesítette. 1966-ban a dormageni gyár egy [[répaszelet]]ből készült takarmányt szabadalmaztatott. 1967-ben a wevelinghoveni gyár először gyártott [[burgonyaszirom|burgonyaszirmot]]. Ugyanebben az évben a cég felvásárolta a Langen fivérek szörpgyárát ([[Köln-Braunsfeld]]) és a Tintelnot fivérek cukorfinomítóját és cukorkagyárát ([[Vlotho]]). 1969-ben mindkét gyárat bezárták, és a gyártást Euskirchen vette át.
1970-ben, az alapítás 100. évfordulóján a gyárnak mintegy 1800 főt foglalkoztatott.
1972-ben alakult meg a [[Krüger GmbH & Co. KG]], amelyben valamivel később a Pfeifer & Langen 50%-os részesedést szerzett. A cég instant italokat, diétás termékeket és csecsemőételeket gyárt. 1972-ben a Pfeifer & Langen közös céget alapított a müncheni Otto Eckart AG-vel, ahova bevitte a burgonyaszirom gyártását. 1973-ban Kölben új igazgatási központot építettek. 1977-ben új cukorgyárat létesítettek Appeldornban, két évvel később a dormageni gyárat leállították.
1982-ben felvásárolták az [[Opekta]] GmbH-t, amely pektintartalmű termékeket állít elő. 1986-ban megszerezték a Lippe-Weser-Zucker AG-t, amelynek lagei gyárát továbbfejlesztették, az emmerthali gyárát pedig bezárták. A cégnek Lage az egyedüli olyan gyára, amely kizárólag fehér cukrot állít elő. A következő években megvásárolták a düreni és brühli cukorgyárakat, amelyeket rövid időn belül, 1987-ben iletve 1989-ben bezártak. 1991-ben bezárták az amelni gyárat, 1995-ben a wevelinghovenit, a megmaradt gyárakban pedig majdnem kétszeresére növelték a termelést.
=== 1989 után ===
[[fájl:Bf-zuckerfabrik.jpg|bélyegkép|Euskirchen: cukorgyár]]
[[
A német újraegyesítés után 1991-ben négy keletnémet cukorgyárban szerzett részesedést ([[Elsnigk]], [[Langenbogen]], [[Nauen]] és Thöringswerder)). 1993-ban üzembe helyezték a [[könnern]]i cukorgyárat, amely az egyik legnagyobb cukorgyár Európában.
{{csonk-szakasz}}
<!--
Ein Ausbau des Bereiches [[Glucose]] erfolgte im Jahre 1994 mit dem Erwerb von einem 66 % Anteil am französischen Unternehmen [[Chamtor]] S.A. in der [[Champagne]]. 1995 konnten die restlichen 34 % dieses Unternehmens erworben werden.
Im Jahr 2006 erwarb Pfeifer & Langen die Aktienmehrheit an der [[Zuckerfabrik Jülich|Zuckerfabrik Jülich AG (Westzucker)]]. Damit verbunden war gleichzeitig das Ende der Rübenverarbeitung in der Zuckerfabrik Elsdorf, die nach der Kampagne 2006 die Rübenverarbeitung einstellte. Die Weiterverarbeitung von Zuckerprodukten findet dort aber weiterhin statt.
▲[[Datei:Sroda3 DSC0087.JPG|mini|Pfeifer-&-Langen-Raffinerie in [[Środa Wielkopolska]], Polen]]
Im Februar 2014 wurde gegen das Unternehmen gemeinsam mit den Konkurrenzunternehmen [[Südzucker]] und [[Nordzucker]] wegen wettbewerbswidrigen Absprachen eine gemeinschaftliche Geldbuße in Höhe von 280 Millionen Euro durch das [[Bundeskartellamt]] verhängt.<ref>[http://www.handelsblatt.com/unternehmen/handel-dienstleister/wegen-kartellabsprachen-drastische-strafen-fuer-deutsche-zuckerhersteller/9500694.html Handelsblatt:Wegen Kartellabsprachen drastische Strafen für deutsche Zuckerhersteller]</ref>
-->
== Telephelyei ==
* [[Köln]] (
Cukorgyárak:
{| class="wikitable sortable"
83 ⟶ 80 sor:
! Telephely
! Ország
! Répafeldolgozás<br>tonna/nap
! Répafeldolgozás<ref>{{CitLib|tit=Sugar Economy Europe 2015|ass=Compiled and edited by Jürgen Bruhns, Oliver Baron, Karsten Meier|red=Albert Bartens|loc=Berlin|ann=2015|isbn=978-3-87040-157-3}}</ref><br>tonna/nap▼
|-
| [[Kalkar]]([[Appeldorn]])
|
| 9000
|-
| [[Elsdorf (Rheinland)|Elsdorf ]]
|
| (finomító)
|-
| [[Euskirchen]]
|
| 10 000
|-
| [[Jülich]]
|
| 15 000
|-
| [[Könnern]]
|
| 16 500
|-
| [[Lage (Lippe)|Lage]]
|
| 7500
|-
| [[Gostyń]]
|
| 5200
|-
| [[Miejska Górka]]
|
| 5800
|-
| [[Środa Wielkopolska]]
|
| 5500
|-
| [[Glinojeck]]
|
| (finomító)
|-
| Románia
| 3500
|-
|}
További telephelyek és részesedések:
* [[Csehország]] (1. Cukerni spolecnost Praha s.r.o.)
* [[Bulgária]]
* [[Görögország]] (Sugartia Ltd.)
* [[Horvátország]] (Zagrebacki MCM d.o.o.)
* [[Lengyelország]] (Pfeifer & Langen Polska S.A., Pfeifer & Langen Marketing Sp. z o. o)
▲* [[Románia]] ([[Nagyvárad]]))
* [[Magyarország]] (1. Magyar Cukormanufaktúra Kft.)
* [[
* [[Szlovénia]] (Pfeifer & Langen d.o.o.)
* [[Ukrajna]] (Pfeifer & Langen Polska S.A. OOO "Radehivszkij cukor")
== Hivatkozások ==
145 ⟶ 146 sor:
== Források ==
{{Commonscat}}▼
* {{CitLib | aut=Heinrich Philip Bartels | tit=100 Jahre Pfeifer & Langen (1870–1970) | red=Pfeifer & Langen | loc=Köln | ann=1970}}
* {{CitLib | aut=Dieter Schlangen | tit=Marggrafs süße Entdeckung. Ein Beitrag zur Geschichte der rheinischen Zuckerwirtschaft | red=Dischl | loc=Grevenbroich | ann=2007 | isbn=978-3-00-021454-7}}
<!-- * ''Chronik der Familie Pfeifer'' 1975 (csak a család számára hozzáférhető) -->
* {{CitWeb|aut=Dietmar Kinder|tit=125 Jahre Zuckerfabrik in Elsdorf|url=http://www.wisoveg.de/elsdorf/drucke-texte/elsdf-125jahre.html|elér=2018-10-06}}
▲
[[Kategória:Cukoripari cégek]]
[[Kategória:Németországi vállalatok]]
▲{{Commonscat}}
|