„Vasfüggöny” változatai közötti eltérés

[[Fájl:EiserneVorhang.png|bélyegkép|jobbra|250px|A kétpólusú [[Európa]]. Vörössel a [[keleti blokk]], kékkel a nyugati blokk, világosa kékkelnyugati blokk világosabb árnyalattal jelölt országai a katonailag semleges országok. A rózsaszínűkeleti blokk világosabb részárnyalatú azországai [[el nem kötelezett országok|el nem kötelezett]] [[Jugoszlávia]] és a keleti blokkból elszigetelődött [[Albánia]]. A fekete sáv a vasfüggönyként értelmezendő határ kelet és nyugat között.]]

Az aknazár helyére a szovjet S-100 jelzésű elektronikus jelzőrendszert (EJR) telepítették. Ez akár tíz kilométerrel is a határ mögött húzódott. A kerítés 24 voltos feszültség alatt állt, / nem folyamatosan volt áram alatt, mert váltakozva adta az UD az impulzusokat jobb és bal oldalra. Azt senki nem tudta, hogy viharban, villámlásnál a rendszer ki volt kapcsolva. Ilyenkor nyomsávos járőrök lettek kiküldve. ha bárki hozzáért / két drótnak kellett összeérni, vagyis unún. [[rövidre zárás|zárlat]] keletkezett, ami riasztott. / vagy elvágta, a rendszer jelzett a legközelebbi határőrőrsön, / a határsávban is jelzett az un. duda, mivel mind a két oldalon, jobb és bal oldalon 1-1 duda volt felszerelve az oszlopsorra. Jobb és bal oldalon 10-10 szektor volt / ahonnan két járőrt küldtek ki. Az egyik a határvonaltól indult befelé kutyákkal, hogy elébe kerüljenek a határsértőnek, a másik pedig a kerítéshez ment, hogy megnézze, mi történt. A rendszer jelzését az üldöző csoport vizsgálta ki: ücs. pk. gépkocsivezető, üldöző kutyás, golyószórós, biztosító. A határt az őrs állománya végig zárta, jó időben tehergépkocsival, esős-sáros időben, vagy hóban gyalogosan, futva.