„Gottlob Frege” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
1 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta2)
215. sor:
: ''„Az Ő természete és stílusa nem arra való volt, hogy az „átlagos” hallgatónál komoly sikert érjen el; tevékenységének haszna inkább abban állt, hogy az érdeklődő, „törekvő” hallgatók egyre többet és többet értsenek meg a tudományokból; „előadásai követéséhez nem volt elég pusztán a fül használata”.'' (a szakvélemény teljes terjedelmében megjelent: ''Friedrich Stier, Ernst Abbes akademische Tätigkeit an der Universität Jena;'' Jena, 1955. ''26.-28. o.)''
 
Másrészt viszont [[Ernst Abbe|Abbe]] komolyan odafigyelt tehetségesnek tartott hallgatóira, és Fregét is erősen és hatásosan támogatta, egyetemi tanulmányai befejezése után is. Nemcsak ösztönözte, hogy „hagyja faképnél” és menjen [[Göttingen]]be, a matematikai képzés mintaegyetemére doktorálni, ahogyan annak idején Abbe is oda mentodament doktorálni két év jénai tanulás után tanára, [[Karl Snell]] tanácsára, aki ugyanúgy segítette Abbét, mint Abbe Fregét, sőt Snell még a lányát is hozzáadta Abbehez; hanem tevékenyen részt vett a hallgatókból és tanárokból összetevődő [[jéna]]i matematikai társaság munkájában, és segített Frege habilitációjában. Mikor Frege [[1874]]-ben [[jéna]]i egyetemi tanár lett, átvette nagyra becsült tanára matematikai előadásait, hozzásegítve ezzel Abbét, hogy a [[Karl Zeiss Optikai Művek]]nél betöltött szerepe miatt megnövekedett tudományos és adminisztratív kötelességeit elláthassa. Érdekesség, hogy Frege állása kezdetben, az első öt évben (extraordinary = ausserordentlicher professori kinevezéséig) fizetés nélküli volt, ebben a nehéz időszakban anyagilag édesanyja támogatta. Láthatjuk tehát, hogy a tudományos érdemek fizetsége már azokban az időkben sem elsősorban pénzben fejeződött ki.
 
Ebben a szorult helyzetben is [[Ernst Abbe|Abbe]] lett végül a segítségére. Meghívta rendkívüli egyetemi professzornak, és az ilyenkor szokásosan megírt szakvéleményében nagyrabecsülését fejezte ki Frege és egyetemi matematikatanári munkássága iránt. A meghívás feltétele volt az akkori szabályok szerint egy tudományos monográfia publikálása is. Abbe tanácsolta Fregének, hogy adja ki eddigi logikai kutatásainak eredményeit. A kiadott mű, a már sokszor emlegetett [[Fogalomírás]], [[1879]]-ben meg is jelent. Fogadtatása a szélesebb tudományos közönség körében óriási csalódást jelentett azonban Frege számára, mert nem keltett nagy érdeklődést, annál inkább rosszallást; pedig a benne foglaltak matematikailag végül is helyesek voltak, ilyen szempontból nem lehetett hát benne kivetnivalót találni. A mű hátrányos fogadtatásához többek között annak egyik lényege, a Frege által bevezetett újszerű szimbólumrendszer és az akkor szokásosnál szigorúbban bizonyító matematikai stílus is hozzájárult. Megírása és megjelenése mégis hozzásegítette Fregét a rendkívüli egyetemi tanári kinevezéshez, és ezzel, a biztosabb jövőkép megteremtésén keresztül, a nyugodt alkotó- és kutatómunkához.