A '''pálinka''' a legjobbhagyományos magyar [[gyümölcspárlat]], melyet kizárólag erjesztett gyümölcscefre, [[must|gyümölcsmust]] vagy [[gyümölcsvelő]] lepárlásával készítenek. Általában szintén a pálinkák közé sorolják a – törvényi szempontból különálló – [[törkölypálinka|törkölypálinkát]], amely erjesztett [[szőlőtörköly]] [[törkölypárlat|párlata]]. A pálinka, a törkölypálinka és bizonyos helyi változataik [[európai unió]]s eredetvédettséget élveznek: a „pálinka” elnevezést csak Magyarország és négy [[Ausztria|osztrák]] tartomány használhatja.<ref name=torveny>{{cite web|url=http://njt.hu/cgi_bin/njt_doc.cgi?docid=118302|title=2008. évi LXXIII. törvény a pálinkáról, a törkölypálinkáról és a Pálinka Nemzeti Tanácsról|publisher=Magyar Közlöny- és Lapkiadó Kft.|accessdate=2014-05-20}}</ref> A ''pălincă'' (ejtsd: pálinkö {{IPA|[paˈliŋkə]}}) a magyar pálinkától törvényi szempontból független, eredetvédett [[Románia|román]] gyümölcspárlat.<ref name=EU>[http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:32008R0110 Az Európai Parlament és a Tanács 110/2008/EK rendelete (2008. január 15.) a szeszes italok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról]</ref>
A pálinkának leggyakrabban [[Nemes szilva|szilva]], [[nemes körte|körte]], [[nemes alma|alma]], [[kajszibarack]], [[meggy]], [[cseresznye]], [[szőlőtörköly]] vagy [[eperfa|eper]] az alapanyaga, de bármilyen Magyarországon termett gyümölcsből (az osztrák tartományokban csak helyi kajszibarackból<ref name=EU/>) készülhet. A [[20. század]]ot megelőzően a gyümölcspálinka döntően szilvából készült.
