„Idő” változatai közötti eltérés

Legrövidebb a jelenben. Mire megragadnánk, tovatűnik. <br />

::::[http://ido.blogter.hu --Ismeretlen Blogoló]

 

Az idő tehát a [[változás]] mérésére szolgáló fogalom, melyről az idők során különböző nézetek alakultak ki:

<br />

::::[http://www.beholder.hu/?m=bolt&cikk=4763 --Fantázia Regény (Robert Jordan - Az idő kereke)]

 

A külvilággal érzékszerveinken keresztül tartunk '''tanult''' kapcsolatot. Hasonlóan, az idő észlelését is a közösségi tapasztalataink során sajátítjuk el. Az időhöz kulturális környezetünk által támasztott elvárások és társadalmi normáknak megfelelően viszonyulunk. Ezek legtöbbje életkorunk és helyzetünkkel együtt változik, s így életünk folyamán szinte minden múló [[kairosz|pillanat]] személyre szabott élménynek minősül. A tudományokban használt [[Absztrakt tudomány|absztrakt]] időfogalommal szemben hétköznapi ember élete a munkája, ünnepnapjai és egyes rendkívülinek tartott pillanatok emlékezetessé való tételével múlik. Legtöbbünk a jelenben élünk, s olykor szeretnénk megállítani az időt, vagy - legalább átmenetileg - függetleníteni magunkat tőle, s megpróbáljuk fürkészni a bizonytalan jövőt. Személyes időszámításunk születésünk után kezdődik, de tudatunk csak sokkal később válik képessé felfogni a múló idő fogalmát. Felnőtt korunkban azután semmi nem figyelmeztet bennünket jobban az idő múlására mint a feltartóztathatatlan öregedés és a közelgő halál tudata.

<blockquote><small><em>

„Mi hát az idő? Ha senki sem kérdezi, tudom; ha kérdik tőlem, s meg akarom magyarázni, nem tudom.”

Végül is abban állapodik meg, hogy könnyebb meghatározni azt, hogy az idő mi nem. Azt találta, hogy az idő csupán addig tart, amíg a jelen el nem múlik. A múlt a jelen emléke, a jövő pedig a jelen várakozása. Az ember ideje nem mérhető kozmikus eseményekkel, hanem az egy lelki mennyiség. Az idő egyfajta kitágulás, valószínűleg az Istenhez visszatérő lélek kitágulása (distentio animi) az Ő megjelentetése, az Ő misztikuma. A keresztények kötelesek a nekik adományozott időt hatékonyan és ájtatos őszinteségben használni a véglegesség gazdagítására és reményben hozni azt [[Jézus|Krisztushoz]].

 

1 (Az) Abszolút, igaz és matematikai idő magában, saját természetében, bármilyen külső viszonyítás nélkül folyik egyenletesen és más néven időtartamnak is hívják. (A) Viszonylagos, látszólagos és közönséges idő az az időtartam, amit érzékelhetünk és külsőleges mozgással mérhetünk (pontosan, vagy pontatlanul); az ilyen mérés -például egy óra, nap, hónap, egy év- általánosan használt az igaz idő helyett.<br />

::::[http://members.tripod.com/~gravitee/definitions.htm --Principia - SCHOLIUM.]

 

 

[[Gottfried Wilhelm Leibniz|Leibniz]] is ehhez hasonlóan az időt és teret az események közötti kölcsön-viszonyok leírására szolgáló fogalmi szerkezetnek gondolta és azt írta, hogy [https://web.archive.org/web/20140912103211/http://www.kirjasto.sci.fi/leibnitz.htm ''„Én a teret valami viszonylatnak tartom, mint amilyen az idő.”'']. Szerinte a tér és idő valóságként kezelt ideális viszonyok. Annyiban tényleg valóságosak, amennyiben az anyagi különbségeket szimbolizálják, de illúziók, amennyiben 1) a tér vagy idő magában lévő dologként értelmezett, vagy 2) a tér- és időbeli viszonyok az anyaghoz képest redukálhatatlan lényegként értelmezettek, vagy 3) a kiterjedés, vagy tartam valóságként, vagy ha csak az anyag alapvető tulajdonságaként is értelmezett [http://www.iep.utm.edu/l/leib-met.htm#H7]. A Newton és Leibniz nézetei közötti eltérések a híres [http://www.bun.kyoto-u.ac.jp/~suchii/leibniz-clarke.html Leibniz-Clarke levelezésben] éleződtek ki.

''„…És az egeket mi teremtettük kezeinkkel és mi okozzuk tágulását.”''<br />

::::Szura 51, Ája 47

 

==== Taoista nézet ====

<blockquote><small><em>

„Az a Névtelentől volt, hogy a Menny és a Föld kikelt. A neves csupán a saját fajtáját nevelő tízezer teremtménynek az anyja.”<br />

 

== Egyéb vonatkozások ==