„Wikipédia:Kína-műhely” változatai közötti eltérés

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
a →‎Történelem: Jin-dinasztia Yinné javítása, egységesen pinyin
Címke: 2017-es forrásszöveg-szerkesztő
127. sor:
I. e. 221-re táján a Qin állam [[Csin Si Huang-ti|Zheng]] vezetésével legyőzte a többi tizenegy nagy fejedelemséget, létrejött az egységes kínai állam. Ez a császárság sokféle etnikumot egyesített, de kifelé jól védhető volt: keletről a tenger, délről az áthatolhatatlan erdőségek, nyugatról a hegyek határolták. Mindössze északról volt sebezhető. A [[nomadizmus|nomád]] népek támadásait kivédendő épült meg az i. e. 5-1. évszázad között a [[kínai nagy fal]] erődrendszer, melynek egységesítése az [[Csin Si Huang-ti|Első császár]] érdeme.
 
A [[Csin-dinasztia (i. e. 221 – i. e. 207)|Qin-dinasztia]], majd az azt követő [[Han-dinasztia|Han-]] és [[JìnJin-dinasztia|Yin-dinasztia]] uralkodása idején Kína óriásit fejlődött. A virágzásnak a [[hunok]] i. sz. [[316]]-os hódítása vetett véget. Kína 589-ig sok részre szakadva maradt, majd [[589]]-ben a [[Szuj-dinasztia|Sui-dinasztia]] egyesítette. A [[Tang-dinasztia]] vezetésével [[875]]-ig maradt egységes állam, akkor sok fejedelemségre esett szét. Ez az „öt dinasztia kora”, amely [[960]]-ig tartott. A [[Szung-dinasztia|Song-dinasztia]] vezetése alatt Kína újra egyesült. Az [[1127]]-es [[dzsürcsik|dzsürcsi]] hódítással véget ért a kínai dinasztiák kora. [[1279]]-ben [[Kubiláj mongol nagykán|Kubiláj]] mongol vezér lett a kínai császár, megalapította a [[Jüan-dinasztia|Yuan-dinasztiát]]. Ennek helyébe [[1368]]-ban a kínai [[Ming-dinasztia]] lépett. Végül [[1644]] és [[1911]] között a [[mandzsuk|mandzsu]] [[Csing-dinasztia|Qing-dinasztia]] uralkodott. Ekkor alakul ki Kína jelenlegi határa. Elfoglalták [[Tajvan (sziget)|Tajvan]]t és [[Tibet]]et, határszerződést kötöttek [[Oroszország]]gal. Kína a [[18. század]] végéig terjeszkedett. [[Csien-lung kínai császár|Qianlong]] császár halála után megindult Kína bomlása.
 
Az [[1842]]-es, majd [[1856]]-[[1860|60]]-as [[ópiumháború]]k során Kína az [[Egyenlőtlen szerződés (nemzetközi jog)|egyenlőtlen szerződés]]ek révén lényegében függőségbe került, elsősorban [[Brit Birodalom|Angliától]], de más akkori nagyhatalmaktól is. Közben az elnyomott tömegek egyre jobban lázadoztak. Az [[1901]]-ben levert [[bokszerlázadás]] után [[1911]]-ben [[polgári demokratikus forradalom]] döntötte meg a császárságot. Kína [[köztársaság]] lett. Ezután hamar eluralkodott a káosz. Gyakran beavatkoztak külső hatalmak, elsősorban [[Japán]] és [[Egyesült Királyság|Anglia]]. [[1925]]-ben [[polgárháború]] tört ki, amely [[1949]]-ig tartott. A [[Második világháború|II. világháború]] idején, a Japán ellen vívott háború közben sem szünetelt a polgárháború. A nemzetközileg elismert kínai kormány élén a [[Kuomintang]] (Nemzeti Párt) állott. 1949-ben a kommunisták a szárazföldről kiszorították a Kuomintang pártot [[Tajvan (sziget)|Tajvan]] szigetére. Megalakult a [[Mao Ce-tung|Mao Zedong]] ''(Mao Ce-tung)'' vezette [[Kína|Kínai Népköztársaság]], és [[1950]]-ben Tajvanon a [[Kínai Köztársaság]].