„Litvánia történelme” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
251. sor:
Miután Németország [[Anschluss|annektálta]] Ausztriát, a háborús feszültség egyre nőtt. 1938 márciusában Lengyelország ultimátumot intézett a litvánokhoz, hogy állítsák vissza a diplomáciai kapcsolatokat vagy katonai eszközökhöz nyúl. A gyengébb hadsereggel bíró és szövetségesek nélküli Litvánia kénytelen volt elfogadni az ultimátumot.{{sfn|Snyder|2003|p=78-79}} Közben Hitler is parancsot adott a német hadseregnek, hogy lengyel támadás esetén a Dubysa-folyóig szállják meg Délnyugat-Litvániát, de erre végül nem került sor. A litván–lengyel viszonyok valamennyire normalizálódtak, a két ország között megindult a vasúti közlekedés és a postai forgalom.{{refhely|Zgórniak-Łaptos, 2006|391-393. o.}}
1939. március 20-án, alig pár nappal [[Csehszlovákia német megszállása]] után [[Joachim von Ribbentrop|Ribbentrop]] ultimátumot nyújtott át a litván nagykövetnek, melyben Klaipėda azonnal átadását követelte. A litván kormány kénytelen volt elfogadni a követelést, ami belpolitikai válságot okozott, és Smetona kénytelen volt új kormányt alakítani, amelyben 1926 óta először ellenzéki politikusok is szerepeltek. A kikötőváros elvesztése nagy csapást jelentett a gazdaság számára. Amikor Németország és a Szovjetunió a [[Molotov–Ribbentrop-paktum]]ban befolyási övezetekre osztotta Kelet-Európát, Litvánia először a német félhez került; ez akkor változott meg, amikor Smetona megtagadta, hogy részt vegyen Lengyelország lerohanásában.<ref name="függetlenség">{{cite web |url=http://www.truelithuania.com/first-independent-republic-of-lithuania-1918-1940-252 |title= First indepedent republic of Lthuania 1918-1940 |language=angol |work=truelithuania.com |archiveurl=http://web.archive.org/web/20171113022247/http://www.truelithuania.com/first-independent-republic-of-lithuania-1918-1940-252 |archivedate=2017-11-13}}</ref>
A két háború között létrejött a litván nyelvű oktatási rendszer, Kaunasban felsőoktatási intézmények nyíltak, és jelentősen fejlődött az irodalom, zene, színházművészet és festészet.<ref name="Department of State Lithuania"/> A litván társadalom továbbra is paraszti társadalom volt, csak a lakosok 20%-a élt városokban. Erős volt a katolikus egyház hatása, és magas volt a születésszám: az amerikai kivándorlás ellenére 1923 és 1939 között 22%-kal nőtt a népesség, és meghaladta a hárommilliót.<ref name="függetlenség"/> A korábban főleg zsidók, lengyelek, oroszok és németek által lakott városokban a litvánok kerültek többségbe. [[Kaunas]]ban például 1897-ben még csak 7% volt a litvánok aránya; 1923-ra ez 59%-ra változott.<ref name="saulius">{{cite web |url=http://wyborcza.pl/magazyn/1,134731,15042881,Zaglada_Zydow__pieklo_Litwinow.html |last= Sužiedėlis |first= Saulius |authorlink= |coauthors= |title=Zagłada Żydów, piekło Litwinów |subtitle= |year= |publisher= [[Gazeta Wyborcza]] |work= wyborcza.pl |location= |language=lengyel |pages= |isbn= |archiveurl=http://web.archive.org/web/20170729061123/http://wyborcza.pl/magazyn/1,124059,15042881,Zaglada_Zydow__pieklo_Litwinow.html |archivedate=2017-07-29}}</ref> A jobboldali diktatúra valójában stabilitást hozott, mert meggátolta a szélsőséges bal- és jobboldali szervezetek létrejöttét, és visszafogta az antiszemita pogromokat is.<ref name="saulius"/>
| |||