Wikipédia

„Litvánia történelme” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
258. sor:
===Szovjet megszállás===
[[Image:Bundesarchiv Bild 183-H27343, Dtsch.-Sowjet. Grenz- u. Freundschaftsvertrag.jpg|thumb|right|225px|[[Joszif Visszarionovics Sztálin|Sztálin]] és [[Joachim von Ribbentrop|Ribbentrop]] a német–szovjet barátsági szerződés aláírásakor]]
A [[Molotov–Ribbentrop-paktum]] titkos záradéka befolyási zónákra osztotta fel Kelet-Európát. A három balti állam a szovjetek szférájába került,<ref{{refhely|Senn, name="in1990|43-56. JSTOR"/>o.|azonos=43-56}} miután Lengyelországot a Szovjetunió megtámadta. A szovjet csapatok elfoglalták Vilniust, amelyet az 1939. október 10-én kötött szovjet–litván együttműködési szerződés keretében átadtak Litvániának. Cserébe 20 ezer szovjet katona állomásozhatott az ország területén.{{sfn|Snyder|2003|p=82-83}} Ezzel gyakorlatilag feladták a függetlenségüket. A korabeli mondás szerint: „Vilnius – mūsų, Lietuva – rusų” (Vilnius a miénk, Litvánia az oroszoké). A szovjetek Lettországgal és Észtországgal is hasonló szerződéseket kötöttek, és amikor a finnek ezt megtagadták, kezdetét vette a [[téli háború]].
[[Image:194006 soviet occupation lithuania.png|thumb|left|250px|Litvánia megszállása 1940-ben]]
A finn háború befejezése után, 1940 tavaszán a szovjetek újabb követelésekkel álltak elő, és június 14-én ultimátumot adtak a litvánoknak,{{sfn|Snyder|2003|p=82-83}} miszerint új, szovjetbarát kormányt kell felállítaniuk, és engedélyezniük kell további csapatok állomásoztatását. A már addig is gyakorlatilag megszállás alatt lévő Litvánia el kellett, hogy fogadja az ultimátumot. Smetona elnök elmenekült, és 150 ezer újabb szovjet katona lépte át a határt.{{sfn|Snyder|2003|p=82-83}}{{sfn|Snyder|2003|p=72}} [[Vlagyimir Georgijevics Gyekanozov|Vlagyimir Gyekanozov]] felügyeletével megalakult a [[Justas Paleckis]] által vezetett új kormány, és névleges választásokat tartottak. Az új parlament az első ülésén egyöntetűen megszavazta a [[Litván Szovjet Szocialista Köztársaság]] létrejöttét, és felvételét kérte a Szovjetunióba. A kérelmet 1940. augusztus 3-án a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa elfogadta.{{sfn|Snyder|2003|p=82-83}}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Litvánia_történelme”