Wikipédia

„Litvánia történelme” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
84. sor:
A fejedelmek szívesen látták a német, zsidó és örmény telepeseket; az utóbbi két felekezeti közösség közvetlenül a nagyfejedelem alá volt rendelve. Tatárok és [[krími karaiták]] zsoldosként szolgáltak a litván hadseregben, sőt a fejedelmek testőrségébe is bekerültek.<ref name="H41"/>
 
A városok sokkal lassabban fejlődtek, mint a teuton fennhatóság alatt lévő Poroszországban vagy Livóniában. Az eredeti litván területeken csak Vilniust (az új fővárost), Trakait (a régi fővárost) és Kaunast lehetett városnak nevezni.{{refhely|Baczkowski, 1999|55-61. o. |azonos=55-61}}<ref{{refhely|Bumblauskas-Kulakauskas, name2013|22. o.|azonos="H22"/>B22}}<ref name="Department of State Lithuania"/> Az ország közigazgatási, kereskedelmi és kulturális központja Vilnius volt, amely összekötő szerepet játszott Közép- és Kelet-Európa, valamint a balti térség kereskedelmében. A vilniusi kereskedők speciális jogokat élveztek, az egész állam területén engedélyezték számukra a kereskedést, ezért sok rutén, lengyel vagy német (főleg Rigából) kereskedő Vilniusba költözött és házakat építettek maguknak. A várost három vár védte. Igazgatását a nagyfejedelem által kinevezett kormányzó végezte.{{refhely|Baczkowski, 1999|55-61. o. |azonos=55-61}}{{refhely|Ochmański 1982|62-63. o.}}
 
Az állam élén a nagyfejedelem állt. A cím örökletes volt, de a fejedelemnek joga volt kiválasztania fiai közül a leginkább rátermettnek gondolt örököst. Voltak tanácsadói is, nekik azonban nem voltak külön jogaik, csak tanácsaikkal segítették az uralkodót.{{refhely|Baczkowski, 1999|55-61. o. |azonos=55-61}}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Litvánia_történelme”