„Tömegmédia” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
A tömegmédiumok fejlődését egészítettem ki. |
||
8. sor:
=== <u>A tömegmédiumok fejlődése:</u> ===
A tömegmédia legkorábbi változatának az ókori drámák előadásait tarthatjuk, hiszen ez volt az első alkalom, amikor az "adás" egy nagyobb közönséghez szólt.
[[Johannes Gutenberg]] találmánya elindította a könyvnyomtatást, amely lehetővé tette a könyvek tömeggyártását. Az első nyomtatott könyv a [[Biblia]] volt 1453-ban. A szakkifejezés "tömegmédia" a nyomtatott média kialakulásával jelent meg Európában a középkorban.
A modern sajtó kialakulása a [[17. század|XVII]]. század végére tehető. A kor iparilag legfejlettebb országaiban jött létre. Az első sajtótermékek az üzleti életről közöltek fontos híreket [[hírlevél]] formájában. A hírsajtó hamarosan szellemi tartalommal is telítődött és az üzleti élet számára fontos hírek mellett a társadalmi élet más kérdéseivel is foglalkozott.
16 ⟶ 20 sor:
Az újság a XIX. században vált tömegmédiummá a fejlett országokban. A tőkés üzleti sajtó megerősödéséhez hozzájárultak a bulvárlapok, amelyek a szórakoztatást tartották szem előtt. Lényeges szerepük volt az újságolvasás szokássá válásában. Kialakultak a sajtómonopóliumok, hírügynökségek. A technikai újítások lehetővé tették a többmilliós példányszámok elérését, így egyre nagyobb teret és befolyást nyertek az ún. világlapok (''[[The New York Times]], [[The Times]], stb.).''
"A média" fogalmát az 1920-as években kezdték el használni. A tömegmédia a [[Második világháború|II. világháború]]<nowiki/>ig csupán a nyomtatott médiából állt egészen a rádió, televízió és videó megjelenéséig és elterledéséig. Az audio-vizuális berendezések rövid időn belül népszerűvé váltak, hiszen egyszerűbb volt a TV-t passzívan befogadni, mint az újságot aktívan olvasni.
A XX. század végén megjelent az [[internet]],
=== <u>Tömegmédia napjainkban</u> ===
35 ⟶ 39 sor:
2. A specifikus médiatartalom-gyártás pedig a programok standardizálódásához, de egyidejű differenciálódásához is vezethet, aminek következtében a befogadó azt veheti át a kínálatból ami neki fontos, vagy amiről úgy érzi, környezetében tudni illik.
== Forrás ==
* Niklas Luhmann: A tömegmédia valósága
| |||