„Szkíták” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Képek elrendezése; megfelelőbb kezdőkép (íjász ábrázolása, jobb minőségben, már szerepel a lapon) |
Hivatkozás a szirákokra, türegetákra |
||
70. sor:
== A szkíta népek családfája ==
=== Délkelet- és kelet-európai szkíták csoportja ===
A délkelet-európai szkíta népek közé tartoztak a Dnyeszter környezetében élő [[
A kelet-európai szkíta népeket képviselték a Donyec és a Déli-Bug, illetve az Al-Duna között honos [[királyi szkíták]], valamint az Urál folyó és a Donyec közötti pusztát birtokló [[thüsszageták]]. Utóbbiak egy-egy csoportját alkották a Don mellékén élő [[melankhlainok]] és az Obscsij Szirt, illetve a Szamara folyó vidékén honos névadó thüsszageták. Szkíta vezető csoportjai voltak a Don folyótól keletre letelepített iráni [[szarmaták|szauromatáknak]] is.
79. sor:
A [[Dnyeszter]], a [[Prut]] és a [[Szeret]] vidékét, a Keleti-Balkánt, a [[Havasalföld]]et, az [[Erdélyi-medence|Erdélyi-medencét]] és környékét, valamint az [[Alföld]]et (délen nagyjából a [[Maros]] vonaláig), és a [[Kisalföld]] északi részét tartották megszállva. A kezdeti időkben (i. e. 8–5. század) [[agathürszök]]nek (αγαθυρσοι) nevezték magukat, később (az i. e. 6–4. századtól) egymástól félig-meddig elszigetelt népességeik önállósodtak, s egyedi neveket vettek fel. A Kelet-Európában, a Keleti-Balkánon, a Havasalföldön, az Erdélyi-medencében, illetve a [[Tiszántúl]]on letelepedett szkíta népesség néhány száz év alatt az általa uralt, helyben lakó [[Trákia|trákokhoz]] hasonult. Az Alföld, a Kisalföld és az Erdélyi-medence lakói az i. e. 4–3. században a [[kelták]] fennhatósága alá kerültek.{{refhely|Maráz 1982}}
=====
A trák–szkíta
A
===== Géták =====
414. sor:
* [[Szamolxisz]]
* [[Szarmata művészet]]
* [[Szirákok]]
* [[Szkíták a Bibliában]]
* [[Szkíta művészet]]
419 ⟶ 420 sor:
* [[Szkíta szokások]]
* [[Thüsszageták]]
* [[Türegeták]]
* [[Várkonyok]]
|