„Modellelmélet” változatai közötti eltérés

Ellenben a matematika filozófia igazságelméleti kérdését nem tekinthetjük lezártnak. Vannak filozófusok, pl. [[Strawson]], akik ezt vitatják. (A Wikipédia [[Igazságelméletek]] cikke). A modellelmélet viszont, mint a matematikai logika egyik legjelentősebb ága azonban nem hogynemhogy lezárta volna a filozófiának ezt a kérdéskörét, hanem újbóli kérdéseket vetett fel. Ilyen módon a matematika filozófiára is kihatott. [[Putnam]] megfogalmazása szerint a matematika Gödel [[nemteljességi tétel]]e után a lehetőségek és lehetetlenségek tudománya, ugyanis azzal, hogy konzisztens és modellezhető, tekinthetjük a tőle kissé eltérő axiomatizálású elméletek összes lehetséges modelljének esetét. A matematika szerepének vizsgálata, a definiálhatóság, a bizonyítás mibenléte további, és a korábbi kérdésekkel azonos fajsúlyú, nyitott kapukat hagy maga mögött. Ezek a kérdések egész világnézeti képünkre hatással vannak, mert azok a fogalmak, amiket idáig intuíció útján próbáltunk megragadni, a modellelmélet révén logikus úton próbáljuk összehangolni. És bizony egész nem várt eredmények születnek, melyeket intuícióink képtelenek lettek volna megragadni; (modellelméleti kérdések).