„Turul Szövetség” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
3 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10) |
|||
2. sor:
A '''Turul Szövetség''' (''Magyar Egyetemek és Főiskolák Országos Nemzeti Turul Szövetsége Előkészítő Bizottsága'') a Horthy-kori Magyarország legjelentősebb egyetemi ifjúsági szervezete 1919 és 1945 között.
A 30-as évekre egyetemista szervezetből tagegyesületei révén az egész országot behálózó, széles tömegbázisú mozgalommá vált.<ref name=":1">Kerepeszki Róbert: ''„Informátorunk is a Turul Szövetségnek volt tagja…”, ''Egykori Turul-tagok a politikai rendőrség látóterében 1945 után, Betekintő, 2012/1. [http://www.betekinto.hu/2012_1_kerepeszki] {{Wayback|url=http://www.betekinto.hu/2012_1_kerepeszki# |date=20150220142230 }}</ref> Jobboldali radikális alapállás, keresztény-nemzeti gondolkodás, militarizmus, trianoni revizionizmus és antiszemitizmus, a zsidóság visszaszorítására irányuló törekvések jellemezték.<ref name=":1" /><ref>Kerepeszki Róbert: A zsidókérdés és az egyetemi bajtársi egyesületek a két világháború közötti Magyarországon. In: Tradíció és modernizáció Európában a XVIII-XX. században. Szerk. Bodnár Erzsébet, Demeter Gábor. Budapest, 2008. 224–237.</ref> A tanácsdiktatúra utáni rendteremtést az egyetemeken biztosító egyetemista karhatalmi csapatokból fejlődtek állandó szervezetté. Kiálltak [[Horthy Miklós (kormányzó)|Horthy Miklós]] mellett [[IV. Károly magyar király|IV. Károly]] [[IV. Károly visszatérési kísérletei|restaurációs kísérletei]] idején, a kormányzó mellett harcoltak az 1921 őszi [[budaörsi csata|budaörsi csatában]]. Jelentős részük volt a zsidó hallgatók elleni rendszeres egyetemi atrocitások, antiszemita tüntetések szervezésében. [[Gömbös Gyula]] politikai irányvonalához álltak legközelebb. A Turul a [[Horthy Miklós (kormányzó)|Horthy-rendszert]] fajvédő alapról kritizálta, s követelte a zsidó- és németellenes „őrségváltást”, valamint hogy a keresztény parasztságot politikai, gazdasági és szociális jogokkal ruházzák fel. A 30-as években szociális tevékenysége felerősödött, támogatta a szegény diákokat, szabadidős és népjóléti civil tevékenységek sorát szervezte. Tagjainak száma ekkor elérte a 40 000-et, ideológiai bázisa szélesedett, népi, baloldali elemekkel bővült, tagságában kommunista ill. nyilas szimpatizánsok is jelen voltak. E törésvonalak mentén a szervezet 1943-ban kettészakadt. A két világháború közötti fiatal generációk jelentős részének gondolkodásmódját befolyásoló és meghatározó Turult 1945-ben feloszlatták.
==Története==
18. sor:
saját parancsnoksága alatt „Medicus zászlóalj” néven proklamálta. Ez az alakulat volt az, amely később a híressé vált „Tudomány Egyetemi Zászlóalj” elnevezéssel oly elévülhetetlen érdemeket szerzett az országban. Budapestnek rendje, a közbiztonság és a törvénytisztelet gyors visszaállítása tekintetében. Velcsov György 1919. augusztus 2-án karhatalommal elfoglalta a kommunista ifjú munkások Budapest IX., Üllői út 4. szám alatti helyiségét, s egyben ugyanakkor megalakultnak jelentette ki a „Medicus Zászlóaljjal” szervesen kapcsolt „Magyar Egyetemek és Főiskolák Országos Nemzeti Turul Szövetség jogelődjét...”
Lendvay Béla: ''Tízéves a Turul Bajtársi Szövetség'', Szegedi Új Nemzedék, X. (1928) március 31. 10. oldal [http://www.hallgatoimozgalom.hu/posts/411-lendvay-bela-dr-tiz-eves-a-turul-bajtarsi-szovetseg] {{Wayback|url=http://www.hallgatoimozgalom.hu/posts/411-lendvay-bela-dr-tiz-eves-a-turul-bajtarsi-szovetseg# |date=20160304141831 }}</ref>, a budapesti Tudományegyetemen, az ott tanuló nemzeti érzelmű diákság összefogásának céljával. Kevéssel ezután megalakult a műegyetemisták ''Hungária Magyar Technikusok Egyesülete'', 1921-ben a csak katolikusokat tömörítő ''Foederatio Emericana'', végül 1927-ben a Habsburg-párti legitimista ''Szent István Bajtársi Szövetség''. E négy nagyobb szövetség közül a Turul tett szert legnagyobb befolyásra az egyetemi hallgatók között, a többiek szűkebb csoport képviseletét tűzték ki: a Hungária csak a Műegyetemen működött, az Emericana csak katolikus ifjakat tömörített, a Szent István a királyválasztásban képviselt szigorú, szűkebb kör által képviselt álláspontot.▼
▲</ref>, a budapesti Tudományegyetemen, az ott tanuló nemzeti érzelmű diákság összefogásának céljával. Kevéssel ezután megalakult a műegyetemisták ''Hungária Magyar Technikusok Egyesülete'', 1921-ben a csak katolikusokat tömörítő ''Foederatio Emericana'', végül 1927-ben a Habsburg-párti legitimista ''Szent István Bajtársi Szövetség''. E négy nagyobb szövetség közül a Turul tett szert legnagyobb befolyásra az egyetemi hallgatók között, a többiek szűkebb csoport képviseletét tűzték ki: a Hungária csak a Műegyetemen működött, az Emericana csak katolikus ifjakat tömörített, a Szent István a királyválasztásban képviselt szigorú, szűkebb kör által képviselt álláspontot.
1921-ben a turulosok kiálltak Horthy Miklós mellett [[IV. Károly magyar király|IV. Károly]] [[IV. Károly visszatérési kísérletei|visszatérési kísérletei]] idején, így a kormányzó mellett harcoltak az 1921 őszi [[budaörsi csata|budaörsi csatában]] is.
104 ⟶ 103 sor:
* Kerepeszki Róbert: ''A zsidókérdés és az egyetemi bajtársi egyesületek a két világháború közötti Magyarországon,'' in: Tradíció és modernizáció Európában a XVIII-XX. században, 224–237. old., Szerk. Bodnár Erzsébet, Demeter Gábor. Budapest, 2008.
* Kerepeszki Róbert: ''A Turul, a diáktüntetések és a sajtó,'' Rubicon Online [http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/a_turul_a_diaktuntetesek_es_a_sajto_forrasok/]
* [https://web.archive.org/web/20100429193558/http://szentkoronaradio.com/kultura/2010_04_26_volt-egyszer-egy-turul-szovetseg Volt egyszer egy Turul Szövetség...]
* Miklós Péter: ''A szegedi bölcsészkar Radnóti Miklós diákéveiben''; Antiszemita megmozdulások a szegedi egyetemen az 1930-as években [http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/szeged/a_szegedi_bolcseszkar_radnoti_miklos_diakeveiben/]
* Nyilas Péter: ''Zsidóverések a szegedi egyetemen Radnóti Miklós levelei és a szegedi lapok tükrében,'' Szegedi Műhely, 2009. 1. sz. 97–103.
| |||