Wikipédia

„Városliget” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Civertan (vitalap | szerkesztései)
8 378 szerkesztés
8 forrás archiválása és 1 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10)
11. sor:
}}
 
A '''Városliget''' [[Budapest]] egyik városrésze, egyben a második legnagyobb közparkja, [[Budapest XIV. kerülete|a XIV. kerületben]]. Teljes területe 100 [[hektár]]<ref>{{Cite web |url=http://www.vendegvaro.hu/Varosliget-Budapest# |title=Archivált másolat |accessdate=2016-06-10 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20121127080056/http://www.vendegvaro.hu/varosliget-budapest# |archivedate=2012-11-27 }}</ref> (1&nbsp;km²). Ebből mintegy 81 hektár a tulajdonképpeni park, és abban kb. 6500 fa áll. A [[főváros]] kedvelt pihenőhelye és kulturális centruma, amiben vagy aminek határain számos nevezetesség, látványosság található. Városrész minőségében hivatalosan néhány lakó-, illetve irodaházat is hozzászámolnak a peremén.
 
== Története ==
17. sor:
=== A középkorban ===
 
A Városligetet először [[Rogerius mester|Rogerius]] [[nagyvárad]]i [[kanonok]] említi Carmen Miserabile (Siralmas Ének) című művében, amely a [[tatárjárás]] pusztításait írja le. A mű szerint [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] a [[Rákos-mező]]n, valamint a mai Városliget területén állomásozott a [[tatárok (mongol törzs)|tatárok]] ellen összehívott seregével. A jó ivóvizű, vadban gazdag fás legelő (ligetes sztyepp) egykor [[Elpusztult települések Budapest területén#Újbécs|Újbécshez]] tartozott; a [[Rákos-patak]] egyik ága a jelenlegi [[Petőfi Csarnok]] és [[Városligeti-tó]] között kanyargott. A tatárjárás idején egy kisebb ütközet színhelye volt: [[1241]]. [[március 17.|március 17-én]] ''Sejbán tatár vezér'' könnyűlovasai megsemmisítő vereséget mértek [[Csák Ugrin (kalocsai érsek)|Ugrin kalocsai érsek]] seregére.<ref>[{{Cite web |url=http://www.varosliget.info/toertenete/a-kezdetek.html# |title=A Városliget története – így kezdődött] |accessdate=2012-10-28 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20121022134303/http://varosliget.info/toertenete/a-kezdetek.html# |archivedate=2012-10-22 }}</ref>
 
[[1259]]-ben IV. Béla Újbéccsel együtt az akkor alapított [[Domonkos kolostor (Margit-sziget)|Nyulak-szigeti dominikánus apácakolostornak]] adta. A következő két évszázadban az itt tartott [[országgyűlés]]ekre érkező urak szolgaserege folyamatosan lepusztította a vidéket: az apróvadat kiirtották, a növényzetet letiporták. A [[Duna]] hordalékát megkötő vegetáció letaposása után a fölszabadult homokot szél hordta, áradás marta, és a vidék lassan elmocsarasodott. A helyzet csak [[I. Mátyás magyar király|Mátyás]] korában javult egy kicsit, mert a király gyakran az itt létesített vadaskertbe vonult vissza pihenni. Itt volt a király agarasa, vagyis az [[agár|agarainak]] tanyája is; a homokbuckák között összegyűlt tavacskát ''Agaras-tó''nak nevezték.<ref>[http://www.kia.hu/konyvtar/pestikert/varosliget.htm Pesti László - Tarjányi Ferenc: A Városliget], kia.hu</ref>
53. sor:
[[1813]]-ban a Bizottmány – a nádor javaslatára – pályázatot írt ki „a város minden osztálya” számára egyaránt hasznos és kellemes mulatóhely megtervezésére – közülük (a magyar forrásmunkákban általában Nebbien Henrik néven említett) [[Heinrich Nebbien]] műkertész elképzeléseit fogadták el. Nebbien valódi népkertet kívánt teremteni, és ennek tervein közel három évig dolgozott. Aprólékosan feltérképezte az akkor {{szám|1161729}}&nbsp;m²-es területet, talajmintákat gyűjtött, felmérte a Liget fáit és bokrait.
 
Kéziratban ránk maradt [http://www.varosliget.info/toertenete/jozsef-nador-es-a-szepit-bizottsag/102-nebbien-varosliget-terve.html tanulmányában]{{Halott link|url=http://www.varosliget.info/toertenete/jozsef-nador-es-a-szepit-bizottsag/102-nebbien-varosliget-terve.html |date=2018-11 }} vázolja a korszerű kertművészet követelményeit, ismerteti a Városliget adottságait, és a kertészeti kiképzés részletes tervét a talajminőség és a vízellátás alapján állítja össze. Nebbien annyira hitt abban, hogy itt valami maradandót alkothat, hogy a pályadíjat azon nyomban felajánlotta a terv megvalósítására, egyben díjazás nélkül elvállalta a munkálatok igazgatását és felügyeletét. Elképzelései túlzóaknak tűntek – a teljes kiépítés {{szám|700000}} koronába került volna, és ennyi pénze se a városnak, se a Bizottmánynak nem volt. Ezért a nélkülözhetőnek tűnő látványelemek (amfiteátrum, díszes főbejárat) elhagyásával a költségvetést {{szám|300000}} koronára csökkentették. A Liget rekonstrukcióját 10 évre nyújtották el, majd József nádor adakozásra szólította fel a város polgárait és a magyar főurakat, de mindössze {{szám|45000}} koronát sikerült összekalapoznia; ezt is úgy, hogy 6000-et ő maga adott. Az adomány nagyobbik részét, mintegy {{szám|30000}} koronát a polgárság adta; a nagyobb arisztokrata családok – a [[Batthyány család|Batthyányak]], [[Pálffy család|Pálffyak]] és a [[Grassalkovich család|Grassalkovichok]] – nem áldoztak erre a közösségi célra. Ezért a városi tanács az első évre {{szám|10000}}, a második évre {{szám|20000}} korona kölcsönt vett fel, amit a liget várható jövedelméből (a halászat, csónakáztatás, a kocsma bérlete, a mutatványosok bérleti díjai, valamint a Városliget melletti telkek értékesítése) kívánt visszafizetni.
 
Ehhez kellő alapot adott az a tény, hogy a város belső részeiről az építkezések miatt kiszoruló mutatványosok olyan helyet kerestek maguknak, ahol felverhetik sátrukat – és erre mi sem lehetett alkalmasabb az egyre kedveltebb kirándulóhellyé váló Ligetnél. Az első mutatványos [[Grossinger Lipót]] volt, aki [[1810]]-ben 400 forint befizetése ellenében két évre bormérési jogot kapott a Városerdőben – emellett vállalta azt is, hogy saját költségén körhintát állít fel és működtet nagyjából a mai Állatkert helyén, és ezért további évi 50 forintot fizet a Bizottmánynak.
79. sor:
A tó vizét mindvégig sikerült tisztán tartani; azon a nyáron az úri közönség csónakázott, télen korcsolyázott. Nyaranta több halászversenyt is rendeztek: az elsőt és talán legnevezetesebbet [[József nádor]] rendeztette, 1839-ben. Sok ezres közönség figyelte álmélkodva, ahogy a rendezvény fénypontjaként Schwartz halászmester és emberei egy hatalmas [[viza|vizát]] fogtak ki, majd felpántlikázva körbevitték Pesten, és végül kimérték. Mivel a tavat semmiféle vízfolyás nem kötötte a Dunához, valószínűsíthető (amint erre előbb-utóbb némely nézők is ráébredtek), hogy az előző nap a folyóból kifogott halat az éjjel csempészték át a Ligetbe.
 
1840-ben egy második gyógyfürdő is nyílt a Ligetben: a ''Pesti Vízgyógy és Edző Intézet''et [[Ivanovics András]], [[Pécs]]ről származó homeopatikus orvos építtette fel a tó egyik szigetén. A 24 szobás, télen is működő intézetben „az izzadás különös, csupán erre szánt szobákban és nyoszolyákban fog történni és az üres idő zongorával és hírlapokkal ellátott különös ebédlőben lesz lerövidíthető” – írta az [[Orvosi Hetilap]]. Az intézetet mindkét nembeliek látogathatták, ám nők „csak az asztalnál lesznek együtt férfiakkal”.<ref>[{{Cite web |url=http://www.varosliget.info/toertenete/a-xix-sz-els-fele.html# |title=A Városliget története – A XIX. sz. első fele] |accessdate=2012-11-03 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20121025202229/http://varosliget.info/toertenete/a-xix-sz-els-fele.html# |archivedate=2012-10-25 }}</ref> Ivanovics vállalkozása azonban veszteséges volt, ezért pár év múlva (1843-ban?) bezárt.
 
1842-ben, fiatalon elhunyt [[József nádor]] leánya, [[Habsburg–Lotaringiai Hermina Amália főapátnő|Hermina Amália Mária főhercegnő]] (* 1817). Ezután a város négy tekintélyes polgára megkérte a Szépítő Bizottmányt, engedjék meg nekik, hogy hogy önkéntes adakozásból kápolnát állítsanak a főhercegnő emlékére – kedvenc sétahelyére, a Városerdő keleti oldalára. Az épületet [[Hild József]] tervezte, és alapjait már 1842-ben lerakták. A kezdeti lendület után azonban az adományok lassacskán gyűltek, így az építkezés lelassult, majd a szabadságharc idején le is állt.
95. sor:
1863-ban ''Petz Ármin'' főkertész vezetése alatt újraszabályozták a tavat, és újabb növényeket telepítettek.
 
1865-ben Pest városa mindössze évi egy arany bérleti díj fejében harminc évre átengedte az '''Állatkerti Részvénytársulat'''nak a Liget egy meglehetősen nagy részét állatkert építése céljából. Petz Ármin és [[Reitter Ferenc]] csatornázási mérnök tervei szerint, 1866-ban alakították ki az állatkerti Nagy-tavat (ami mai formáját 1912-ben nyerte el).<ref>[{{Cite web |url=http://www.zoobudapest.com/fejlesztesek/nagy-to-sziklakert/nagy-to-sziklakert# |title=Élőhely- és gyűjteményrekonstrukció a Fővárosi Állat- és Növénykertben. Nagy-tó és Sziklakert rekonstrukció] |accessdate=2013-01-16 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20130225142816/http://www.zoobudapest.com/fejlesztesek/nagy-to-sziklakert/nagy-to-sziklakert# |archivedate=2013-02-25 }}</ref>
 
{{fő|Fővárosi Állat- és Növénykert}}
222. sor:
A park megújítását és funkcióbővítését 2013-ban iktatta törvénybe a Parlament,<ref>{{Cite web|url=http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1300242.TV|title=2013. évi CCXLII. törvény - a Városliget megújításáról és fejlesztéséről|accessdate=2016-05-22|last=Kft.|first=Wolters Kluwer|work=net.jogtar.hu}}</ref> és ezzel Liget Budapest néven megkezdődött a Városliget funkciójának jelentős módosítása. A [[Múzeumi Negyed (Budapest)|Liget Budapest]] projekt keretén belül a park minden tekintetben megújul 2019-ig. A beruházó Városliget Zrt. és Nagy Béla városépítész szakértő szerint<ref>[http://vs.hu/versus/liget-budapest-lesz-e-haszna-az-uj-muzeumi-negyednek/nagy-bela-a-varosligetbol-meg-kell-alkotni-a-xxi-szazad-kozparkjat-0511#!s1 Nagy Béla: A Városligetből meg kell alkotni a XXI. század közparkját], vs.hu</ref> is az új épületek vitalitást és életet fognak hozni az elhanyagolt parkba.<ref>{{Cite web|url=http://www.ligetbudapest.org|title=LIGET BUDAPEST|accessdate=2016-05-22|work=www.ligetbudapest.org}}</ref> Emellett nő a zöldfelület, nő a biológiai aktivitás, amit a Fővárosi Közgyűlés által elfogadott Városligeti Építési Szabályzat több pontban is rögzít.<ref>{{Cite web|url=http://njt.hu/njtonkorm.php?njtcp=eh4eg5ed2dr9eo6dt9ee2em3cj0cb9ce4bw5ce8cd5b|title=Önkormányzati rendelettár|accessdate=2016-05-22|work=njt.hu}}</ref> A projekt gazdasági realitását a KPMG által készített gazdasági tanulmány is alátámasztja,<ref>{{Cite web|url=http://www.ligetbudapest.org/index.php?page=single&id=44|title=LIGET BUDAPEST|accessdate=2016-05-22|work=www.ligetbudapest.org}}</ref> mely szerint 15 éven belül megtérülhet a 200 milliárd forintos beruházás. A projektben eddig egyedülálló módon 8 tervpályázatot folytattak le az új épületekre és a parkra, melyeket a tervezés során tovább egyeztetnek<ref>{{Cite web|url=https://index.hu/kerekagy/2016/05/21/kiborultak_a_bringasok_az_uj_varosliget-tervtol/|title=Kiborultak a bringások az új Városliget-tervtől|accessdate=2016-05-22|last=Dávid|first=Zubreczki|work=[[Index.hu]]}}</ref> néhány civil szervezettel is.<ref>{{Cite web|url=http://www.ligetbudapest.org/index.php?page=single&id=43|title=LIGET BUDAPEST|accessdate=2016-05-22|work=www.ligetbudapest.org}}</ref> Bardóczi Sándor tájépítész számítása szerint, a tervezett építkezés a park hatalmas fái közül, 572-763 egyed pusztulását jelenti.<ref>{{Cite web|url=http://epiteszforum.hu/cut-and-not-paste-ellentmondasok-a-liget-fainak-sorsa-korul2|title=Cut and (not) paste? - ellentmondások a Liget fáinak sorsa körül|accessdate=2016-09-06|work=www.epiteszforum.hu}}</ref> A projekt megvalósítása során több mint ezer új ültetésű fával, 2 kilométeres futókörrel, nagyobb játszóterekkel, kiterjesztett Csónakázó-tóval, egy rózsakerttel, és sok más egyéb szórakoztató létesítménnyel is gazdagodik majd tájképi kert formában a Városliget. Az Ipsos Közvéleménykutató Zrt. 2016. januári felmérése szerint a Városliget használóinak kétharmada támogatja a Liget Budapest projekt célkitűzéseit, hogy új, korszerű kulturális intézmények is kerüljenek a Ligetbe olyan módon, hogy közben a park zöldfelületét is fejlesszék, és annak nagyságát is növeljék.<ref>[http://ligetbudapest.reblog.hu/ipsos-a-varosliget-hasznaloinak-ketharmada-tamogatja-a-liget-pro Ipsos: A Városliget használóinak kétharmada támogatja a liget projekt célkitűzéseit]</ref>
 
A Városliget átépítésének terve a közvélemény, és a szakmai szervezetek egy részében<ref>{{Cite web |url=http://www.tajepiteszek.hu/varosliget-parkrehabilitacios-tervpalyazat-eredmenyhirdetes# |title=Archivált másolat |accessdate=2016-05-22 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20160525000449/http://tajepiteszek.hu/varosliget-parkrehabilitacios-tervpalyazat-eredmenyhirdetes# |archivedate=2016-05-25 }}</ref> azonban tiltakozást váltott ki. Sokan felháborítónak tartják a félrevezető információkat, csúsztatásokat: A Liget Budapest projekt szerint nő a zöldfelület, ami valóban igaz, de egyrészt a zöldfelületbe a Városligeti-tó vízzel borított betonfelülete is beszámításra kerül, másrészt a kivágandó fák helyére kerülő építmények tetejére kerülő néhány centiméteres fűréteg is.<ref>http://vs.hu/magazin/osszes/itt-az-ujabb-terv-meg-kevesebb-zold-maradna-a-ligetben-0120#!s39</ref> Nem véletlen, hogy egy újabb, 2016 június végén elvégzett közvéleménykutatás eredménye szerint a megkérdezettek túlnyomó többsége elutasítja a Városliget tervezett módon történő átalakítását.<ref>http://www.greenpeace.org/hungary/hu/sajtokozpont/Median---Varosliget/</ref> A Liget Budapest projekttel párhuzamosan egy független szakértői csoport alternatív masterplan-t és koncepciót dolgozott ki LIGET BUDAPEST+ néven.<ref>[http://epiteszforum.hu/liget-budapest1 LIGET BUDAPEST+]</ref>
 
== Kulturális és sportesemények, rendezvények ==
232. sor:
1802-ben lóversenyt rendeztek egyenes pályán, a fasoron végig a Ligetbe.
 
1811. június 3-án ''Männer Ádám'' bécsi orvos és egy ''Kraskovits'' nevű, ugyancsak bécsi fizikus-doktor innen szálltak föl Magyarországon először [[hőlégballon]]nal, amelynek tulajdonosa az orvos volt. Korabeli beszámolók szerint:<ref>idézi [http://www.varosliget.info/toertenete/a-xix-sz-els-fele.html A Városliget története – A XIX. sz. első fele] {{Wayback|url=http://www.varosliget.info/toertenete/a-xix-sz-els-fele.html# |date=20121025202229 }}</ref>
 
„A léggömb textilből készült, és hidrogénnel volt megtöltve. Selyemháló burkolata volt, amelyről a lefutó 40 erős zsineg tartotta a hosszúkás kosarat. Ebben különféle műszerek és kellékek mellett a léghajós helyezkedett el. A légi járműre a tulajdonosa sasokat és különféle figurákat, feliratokat festett. A léggömb feltöltésének és felbocsátásának időpontját három-három ágyúlövés jelezte. A léggömb szabadon a szél áramlatának Gyöngyösig repült és ott utasával simán földet ért.”
253. sor:
 
== A Városliget növényei ==
[[Fájl:Map city park budapest hungary.svg|bélyeg|A Városliget térképe<ref>[{{Cite web |url=http://ligetbudapest.org/media/doc/varosliget_fakatasztere.pdf# |title=A Városliget fakatasztere - Liget Budapest] |accessdate=2016-07-07 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20160814112925/http://ligetbudapest.org/media/doc/varosliget_fakatasztere.pdf# |archivedate=2016-08-14 }}</ref>]]
Őshonos fajok:
* [[fűz]] ''(Salix sp.)'',
421. sor:
 
* [http://www.varosliget.info/ Városliget]
* [https://web.archive.org/web/20121001085755/http://www.mszpzuglo.hu/index.php/zuglo/lorem-ipsum/zuglo-tegnap-es-ma/a-varosliget-novenyei A Városliget növényei]
* [http://wikimapia.org/4184941/hu/Kir%C3%A1lydomb Királydomb (Budapest)]
* [http://www.sg.hu/cikkek/69433/virtualis_seta_a_varosligetben sg.hu: Virtuális séta a Városligetben]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Városliget”