Wikipédia

„Abszolút nulla fok” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Címkék: Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés
BinBot (vitalap | szerkesztései)
botok
191 035 szerkesztés
a nem hogy → nemhogy, úgy hogy (tehát, ezért értelemben) → úgyhogy, mivel hogy → mivelhogy
1. sor:
[[Fájl:CelsiusKelvin.svg|bélyegkép|328x328px|Értelemezés szerint 0 K vagy −273.,15 °C az abszolút nulla fok.]]
Az '''abszolút nulla fok''' a [[termodinamikai hőmérséklet]]i skála legalsó határa, egy olyan állapot, ahol az ideális hűtött gáz [[Entalpia|entalpiája]] és [[Entrópia|entrópiája]] megközelíti a minimum értékét, ezt a minimum értéket  0-nak tekintjük. Nemzetközi megállapodás szerint a [[Celsius-skála|Celsius-skálán]] a −273.,15° az abszolút nulla, [[Fahrenheit-skála|Fahrenheit-skálán]] ‒459,67 °F. A [[Kelvin-skála|Kelvin]]- (abszolút hőmérsékleti skála) illetve [[Rankine-skála|Rankine]] hőmérsékleti skálák az abszolút nulla értéket feleltették meg a skála kezdőpotjának.
 
Az abszolút nulla fok az a [[hőmérséklet]], amelynél a testből nem nyerhető ki [[Hő|hőenergia]]. Ezen a szinten az [[Atom|atomok]] és [[Molekula|molekulák]] mozgása megszűnik, csupán kvantummechanikai, [[Nullponti energia|nullponti energiával]] indukált részecskemozgást tartanak fenn.
28. sor:
 
== Termodinamika az abszolút nulla fok közelében ==
A 0 K (−273.,15 °C; −459.,67 °F) hőmérsékleten közel minden molekuláris mozgás megszűnik és bármely [[Adiabatikus állapotváltozás|adiabatikus]] folyamatra ΔS egyenlő lesz 0-val, ahol az S az [[Entrópia|entrópiát]] jelenti. Ilyen körülmények között (T → 0) a tiszta anyagok tökéletes kristályokat képezhetnek.
 
<math> \qquad\qquad\lim_{T \to 0} \Delta S = 0</math>
56. sor:
 
=== A "hidegség határa" ===
Az a kérdés merül fel, hogy van-e határa a "hidegségnek ", létezik-e leghidegebb, és ha igen, akkor hol kell a nulla értéket elhelyezni. Először egy francia fizikus, [[:en:Guillaume_Amontons|Guillaume Amontons]] próbálkozott megtalálni 1702-ben ezt a 0-t,; ő a találmánya, a léghőmérő fejlesztésével foglalkozott. Amontons a skálán, amit használt, a víz forráspontját +73-nak, a jég olvadáspontját 51-nek jelölte, úgy hogyúgyhogy a nulla a −240-nek felelt meg a Celsius-skálán. Ez nem állt olyan messze a mostani értéktől, a −273.,15 °C-tól. Viszont abban az időben ezen értékei az abszolút minimum hőmérsékletnek nem voltak elfogadottak.
 
Hasonló közeli értéket ért el Johann Heinrich Lambert 1779-ben, aki megfigyelte, hogy −270 °C (−454.00 °F; 3.15 K) lehet az abszolút hideg. Ehhez képest például John Dalton különböző számítások eredményeként a −3000 °C-ot jelölte meg a természet legkisebb hőjének.
63. sor:
Miután [[James Prescott Joule]] meghatározta a hő mechanikai jelentőségét,  [[William Thomson (matematikus)|Lord Kelvin]] egy teljesen más nézőpontból közelítette meg a kérdést és 1848-ban kidolgozott egy abszolút hőmérsékleti skálát, amely független volt egy adott anyag tulajdonságaitól. Kelvin skálája [[Carnot-ciklus|Carnot]] elméletén (Motive Power of Heat) és [[Henri Victor Regnault]] publikált adatain alapult.
 
A skála elvei szerint kezdőpontnak a −273 °C-t vette, de ezt az értéket nem fogadták el egyből, laboratóriumi mérések alapján az abszolút nulla fokot  −271.,1 °C (−455.,98 °F) és −274.,5 °C (−462.,10 °F) közé helyezték.
 
=== Verseny az abszolút nulla fok felé ===
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Abszolút_nulla_fok”