„A párizsi Notre-Dame nagyorgonája” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
2 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta5) |
a Az összetett mondatokat tagolni kell, rendszerint vesszővel. A hogy kötőszó túlnyomórészt tagmondatok határát jelöli, általában vessző jár elé. |
||
9. sor:
[[1900]] és [[1937]] között [[Louis Vierne]] volt az orgonista, kérésére 1902-ben átintonálták a hangszert, s [[1932]]-ben részben elektromossá tették a vezérlést, és kisebb bővítéseket eszközöltek rajta.
[[1959]]-ben [[Pierre Cochereau]] kérésére szintén átintonálták, és teljesen elektromos vezérlést kapott, a Barker-emelőket kiváltották. Részben a Vierne-i elképzelések mentén kezdték a hangszer bővítését. Új, amerikai stílusú játszóasztala lett. A mechanikát kiváltó vezetékek hossza ekkor több mint 700 kilométer volt. 1969 és 1973 között 3 regiszter [[Chamade|vízszintes trombitával]] bővítették tovább. Cochereau teljesen megváltoztatta a hangszer hangszínét, saját ízléséhez alakította, úgy, hogy a régi jellege is teljesen megmaradt, sőt egybeolvadt az új regiszterekkel.
Az [[1990-es évek]]re az állapota a rengeteg kábel oxidációs problémái miatt nagyon leromlott. Kiszámíthatatlanná és gyakran teljesen működésképtelené vált. Ekkor indult el a Notre-Dame teljes felújítása, amelynek részeként teljesen új vezérlést és játszóasztalt kapott. 1990-1992 között 28 000 munkaórával a teljes sípállományt megtisztították, és további két új vízszintes trombitát építettek a homlokzatba. A vezérlést teljesen számítógép-alapúvá tették, amit a [[Franciaország|francia állam]] felkérésére a francia telekommunikációs cég, a SYNAPTEL készített el. Ezt a digitális vezérlést is kicserélték azóta.
| |||