„Zengő (hegy)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
4 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként. #IABot (v2.0beta10)
44. sor:
== A Zengővár és a Kilátó ==
[[Fájl:Zengő kilátó.JPG|bélyegkép|balra|180px|Kilátó a Zengőn]]
A Zengő csúcsán kis beton kilátótorony található. [[1984]]-ben az Állami Földmérési Hivatal építtette mérőtoronynak, a következő évben azonban a turisták előtt is megnyitották.<ref>[{{Cite web |url=http://www.baronekjeno.hu/kutatasaim/uj-kilato-a-zengn# |title=Turista Magazin 1985. március] |accessdate=2011-06-20 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20131202235556/http://www.baronekjeno.hu/kutatasaim/uj-kilato-a-zengn# |archivedate=2013-12-02 }}</ref> A torony tetejéről ritka szép panoráma nyílik a [[Dunántúl]] déli részére. ''A kilátó használatát azonban jelenleg életveszélyre hivatkozó felirat tiltja (2010. július 14.).''
 
A kilátótól alig száz méterre látszanak a [[Zengővár]] romjai.<ref>[https://prezi.com/vtfbivj0gkn6/puspokszentlaszlo-zengovar/ prezi.com Püspökszentlászló és Zengővár]</ref> A környékbekiek Miklós-vár néven is ismerik. Hozzá és a Magyaregregyhez közelebb fekvő Máré-várhoz kapcsolódik Máré vitéz és Miklós vitéz tragikus legendája. Máré vitéz elment csatázni, a hosszú távolléte miatt az őt elveszettnek gondoló fiatal felesége megcsalta a szomszéd Miklós-vár urával, akitől leánya is született. A lány már felserdült mikor Máré hazatért, és mérgében mindkét várat rommá ágyúztatta, a párt és a 12 kádnyi aranykincset is betemették a romok. Mindenki elpusztult de a vétlen lánynak a nép fantáziája egy különös túlélést biztosított: száz évente egyszer van mód rá hogy kiszabadítsa valaki, akinek meg kell csókolnia háromszor a szörnyekké változó lányt és akkor a kincs is az övé lesz.
82. sor:
A hegyhez kötődő egyik ma is élő [[hosszúhetény]]i népszokás a [[húsvét]]i [[bárányles]]. A szokás történelmi magyarázata, hogy az [[első világháború]] idején orosz hadifogságba került helyiek megfogadták, hogy ha kiszabadulnak és hazakerülnek, hálából minden évben egyszer felzarándokolnak a Zengőre. Ha így volt, a fogadalmat tevők már mind meghaltak,<!--Ezt nem értem!--> utódaik mégis minden húsvét hajnalban megteszik az utat a hegy oldalában, az erdőben [[1850]] körül emelt kereszthez, amely a csúcstól mintegy háromszáz méterre, az északnyugati hegyoldalon áll. A helyiek „Bocz-kereszt” néven ismerik a helyet, a régebbi keresztet [[1918]]-ban felújíttató hadifogolyról, akinek leszármazottai és rokonai ma is Hosszúhetényben élnek.
 
A történet régi változata az, hogy húsvét éjjelén egy vándor – a helyi mese szerint az első betelepülő Bocz –, aki hosszúhetényi szerelméhez tartott, eltévedt a hóviharban. Már majdnem megfagyott, amikor megjelent neki Isten báránya és megmutatta neki az utat le a hegyről.<ref>[{{Cite web |url=http://www.adata.hu/_Kozossegi_Adattar/esemeny.nsf/846be6231be9a6e5c1256f480015eb9b/b4573e6f81ea2ebdc125702e003f41c2/$FILE/ATTF0GST/Civilek%20a%20Zeng%C5%91%C3%A9rt%20Mozgalom.doc# |title=Hosszúhetényi beszélgetés Sebők Jánossal és Dr. Herbert Tamással] |accessdate=2007-04-15 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20070927192832/http://www.adata.hu/_Kozossegi_Adattar/esemeny.nsf/846be6231be9a6e5c1256f480015eb9b/b4573e6f81ea2ebdc125702e003f41c2/$FILE/ATTF0GST/Civilek%20a%20Zeng%C5%91%C3%A9rt%20Mozgalom.doc# |archivedate=2007-09-27 }}</ref><ref>[https://www.youtube.com/watch?v=POL1jSWj6ow&feature=youtube_gdata_player A bárányles története videó, elmondja a 2011-es báránylesen Gajdócsy László]</ref>
 
A báránylesen csak férfiak vesznek részt.
90. sor:
 
== A Zengőhöz kötődő mondák ==
A bárány mondáján kívül számos történet kapcsolódik a hegyhez. Az egyik szerint a pécsváradi vár altemploma alól ősi alagút indul, ami felnyúlik egészen a Zengővárig. A néphagyomány szerint az alagút sokszor adott menedéket bujdosóknak, legutóbb az [[1848–49-es forradalom és szabadságharc|1848-as forradalom]] üldözöttjeinek.[https://web.archive.org/web/20070220113431/http://baranyatermeszetbarat.hu/mecseki-nepi-mondak]
 
A Zengő mondájaként ismert történet szerint minden évben egyszer, a [[virágvasárnap]]i mise idején megnyílik a hegy gyomra. A hegy felmorajlik, amit a bennrekedt kincskeresők kiabálása okoz, illetve azé a kincskereső asszonyé aki a hegy gyomrában felejtette a csecsemőjét és ettől megőrült. A monda szerint a hegynek tündére vagy szelleme is van. A morajlás után néhány napra a hagyomány szerint nagy szél, ítéletidő támad, amit csak a [[Püspökszentlászló]]n valamikor élt öreg [[remete (vallás)|remete]] harangja csillapíthat le.<ref>[https://www.youtube.com/watch?v=008FvZpQ9VY A Zengő mondája (videó)]</ref>
100. sor:
== Nevezetességei ==
[[Fájl:Püspökszentlászló légifotó.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|A [[püspökszentlászló]]i kastély és arborétum madártávlatból]]
* A Fájdalmas Anya, a Zengő Szentséges Csillaga búcsújáró helye Hosszúheténytől három kilométerre, Püspökszentlászló közelében – apró [[kápolna]] Kis György faragott fehér mészkő Fájdalmas Szűz Piéta szobrával.[https://web.archive.org/web/20050129235358/http://bucsujaras.freeweb.hu/hosszuheteny/index.html]
* A bárányles keresztje a Püspökszentlászló felőli oldalon.
* A püspökszentlászlói püspöki kastély (ahol valamikor [[Mindszenty József]]et tartották fogva), arborétum és a [[Vácz Jenő]] alapította [[Életrendezés Háza]]