„Budai Vigadó” változatai közötti eltérés

==Története==

19. század végére a budai polgárok levélben kérvényezték a város alpolgármesterétől, [[Gerlóczy Károly]]tól, a Pesti Vigadóhoz hasonló palota építését Budán. A megépítés lehetősége [[1894|1894-ben]] jött el, amikor a magyar királyi kincstár képviseletében eljáró [[Fővárosi Közmunkák Tanácsa]] és [[Budapest]] székesfőváros a régi és már elavult laktanyaépületek átvételére fokozatosan lehetőséget kapott. A Fő utca, Corvin tér és Iskola utca sarkán állt katonai raktárépület fővárosi tulajdonba kerülése döntötte el a Budai Vigadó építésének helyét. Az épület terveinek elkészítésére nyilvános pályázatot írtak ki. Erre 12 pályaművet nyújtottak be, az első helyezést Kallina Mór és [[Árkay Aladár]] közös munkája nyerte el.

 

Az [[ausztria]]i születésű Kallina, [[Prága|Prágában]] végezte el a műegyetemet, majd kezdetben [[Bécs]]ben, aztán az [[1870-es évek]]től kezdődően főképp Budapesten dolgozott, [[1896|1896-ban]] a vigadó tervezésekor 52 éves volt. [[Temesvár]]i születésű fiatal vejével, az 1896-ban 28 éves [[Árkay Aladár]]ral készített közös tervének belső térkialakítását a pályázati kiírás alaposan megkötötte. A Budai Vigadóban többek között egy nagy, többfunkciós dísztermet (koncert és bálterem egyben), vendéglátó-ipari helységeket, egyesületi célokat szolgáló tereket, lakóegységeket kellett tervezniük. Végül 1898 és 1990 között közadakozásból épült fel a Budai Vigadó, az építésekor tárták fel, hogy az ókorban a rómaiaknak volt itt temetője.<ref>{{cite web|url=https://fidelio.hu/vizual/a-vigadok-kalandos-multja-138838.html|title=A Vigadók kalandos múltja