„A Teremtés” változatai közötti eltérés

Haydn 1791–1792-ben és 1794–1795-ben járt Angliában, ahol hatalmas sikereket aratott. Közben megismerkedett a helyi zenei élettel, és több [[Georg Friedrich Händel|Händel]]-mű, többek között oratóriumok előadásain is részt vett. Ilyen alkalom volt például a [[Westminsteri apátság]]ban rendezett Händel-emlékünnepség 1791 tavaszán, ahol az ''Eszter'', a ''Saul'', a ''Judas Maccabeus'' és a ''[[Messiás]]'' hangzott fel. Haydnt lenyűgözték Händel oratóriumai, és – noha korábban már írt oratóriumot – a kórus alkalmazása, a zenekar, a kórus és szólóének felhasználásának a drámai hatás szolgálatába állítása újszerű élményt adott számára.<ref>Várnai Péter: Oratóriumok könyve. 150–151. old.</ref> ''Peter Salomon'', Haydn első angliai útjának szervezője, megmutatta neki ''Thomas Linley'' (1733–1795)<ref>A források nem egyöntetűek a költő nevének írásmódját illetően, találkozni Linley, Lidley, Lindley és Liddel alakkal is.</ref> szövegét ''(The Creation of the World, A Világ teremtése)'', ami [[John Milton]] ''[[Elveszett paradicsom (Milton)|Elveszett paradicsom]]'' című műve nyomán született. Ezt a szöveget már Händel is megkapta, de ő túl aprólékosnak, részletezőnek találta a szöveget, ezért nem foglalkozott vele. Haydnt viszont éppen a részletesen megírt természeti képek ragadták meg, ezért hazavitte magával Bécsbe. Ott ''Gottfried van Swieten'' báró, diplomata, irodalmár, a bécsi zenei élet egyik központi alakja fordította le németre, és néhány [[zsoltár]]idézetet is hozzáfűzött.<ref>Molnár Antal: A hét zeneműve. 56–57. old.</ref> Haydn 65 éves volt, amikor nekilátott az oratórium komponálásához, három évig dolgozott rajta, végül 1798-ban fejezte be. Ősbemutatója még ebben az évben, április 29-én volt a bécsi Schwarzenberg-palotában, meghívott hallgatóság előtt. Nyilvános bemutatója a bécsi Kärtnertor [[Színházművészet|színházban]], [[1799]]. [[Március 19.|március 19-én]] volt – hatalmas sikerrel. Bécsen kívüli első előadására [[1800]]. [[Március 8.|március 8-án]], [[Buda (történelmi település)|Budán]] került sor Haydn vezényletével, [[József nádor]] és [[Alekszandra Pavlovna Romanova magyar nádorné|Alekszandra Pavlovna Romanova]] esküvői–születésnapi ünnepségei keretében.<ref>Várnai Péter: Oratóriumok könyve. 152. old.</ref> Az eseményre emlékezve a Magyar Haydn Társaság emléktáblát helyezett el a [[Magyar Nemzeti Galéria]] C épületének [[Duna]] felőli oldalán.<ref>[http://hvg.hu/kultura/20100307_haydn_teremtes_emlektabla_avatas Haydn és a Teremtés Budán]</ref> Egy legendás történet szerint a budai Alkotás utca a mű hatására készült dombormű után kapta a nevét, amely ma a Kiscelli Múzeumban található.<ref>[{{Cite web |url=http://ujember.katolikus.hu/Archivum/2006.04.16/1103.html# |title=A Teremtő nyomában Budapesten] |accessdate=2013-09-07 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20130715221001/http://ujember.katolikus.hu/Archivum/2006.04.16/1103.html# |archivedate=2013-07-15 }}</ref>