„Variációk a "Là ci darem la mano" kezdetű duett témájára, zongorára és zenekarra (Chopin)” változatai közötti eltérés

a
 
=== Schumann véleménye és kapcsolata Chopinnel ===
[[Robert Schumann]] (aki csak 3 hónappal volt fiatalabb, mint Chopin) Julius Knorr [[1831]]. [[október 27]]-i a  [[Lipcse (Németország)|Lipcse]]i [[Gewandhaus]]ban tartott koncertjén hallotta először a művet, melyet követően az [[Allgemeine musikalischeMusikalische Zeitung]] <ref>{{cite web |url=http://www.pianostreet.com/blog/files/schumann-article-on-chopin-opus-2.pdf |title=Piano Street |accessdate=2013-07-11 |date= |format=PDF}}</ref><ref>{{cite web |url=http://www.radiochopin.org/episodes/c/radio-chopin-stories/radio-chopin-episode-43-variations-on-la-ci-darem-la-mano-in-b-flat-major-op-2 |title=Radio Chopin |accessdate=2013-07-11 |date= |publisher=Radio Chopin}}</ref><ref>This was Schumann's very first piece of music criticism, and curiously, in the very last review of his career, he introduced another young genius to the musical world, [//en.wikipedia.org/wiki/Johannes_Brahms Johannes Brahms].[http://www.library.yale.edu/musiclib/exhibits/schumann/schumann_zeitung.html Yale University Library]</ref> 1831. [[december 7]]-i kiadásában írta le híres szavait Chopin méltatására: ''Le a kalappal, uraim! Egy zseni!''  [[Schumann]] maga is hónapokig gyakorolta a művet, ''szó szerint megszállott módon''. Arra nincs adat. hogy Chopin megköszönte volna karrierje e fontos korai szakaszában [[Schumann]]nak a támogatást. Schumann és Chopin személyesen [[1835]]. [[szeptember 27]]-én és [[1836]]. [[szeptember 12]]-én Lipcsében találkoztak. Ismert, hogy Schumann 5 levelet írt Chopinnek (csak egy levél maradt fenni), de Chopin soha nem válaszolt. Nem érdekelte Schumann zenéje, az csak látszólagos jele Schumann iránti tiszteletének, (talán csak udvariasságból), hogy No 2, F dúr Balladáját Schumann-nak ajánlotta. Ezzel szemben Schumann nemcsak a Kreisleriana-t, (Op. 16.) ajánlotta Chopinnek, de ő is írt saját variációkat Chopin Nocturnejaira (Op. 15/3.). Két találkozójuk között egy imitatív fejezetet írt egyszerűen Chopinnak a Carnavalban, (Op. 9.), továbbá Chopin zenéjének élethosszig tartó bajnoka maradt, ugyanúgy, mint a felesége, Clara is, aki az utolsó koncertjén is Chopin f moll zongoraversenyét játszotta.
 
=== Friedrich Wieck és Clara Wieck véleménye ===